Amennyiben az Ön munkatársa eddig minimálbéren volt bejelentve és a továbbiakban is így szeretné, nincs teendője, ezt a hivatalos emelést a bérszámfejtő programunk automatikusan követi és a január havi bérszámfejtést februárban már ez alapján végezzük majd el.
Amennyiben a minimálbér-emelkedést meghaladó béremelést szeretne adni munkatársának, kérem ezt jelezze emailben Szolvik Éva kolléganőmnek. Ehhez a munkaszerződés módosítása szükségeltetik, amit kérésének megfelelően emailben vagy faxon megküldünk Önnek és aláírása és visszakapása után rögzítjük a bérszámfejtési rendszerünkben.
Ha az Ön munkatársa a 2011-es minimálbéreknél magasabb, de a 2012-esnél alacsonyabb munkabérrel rendelkezett, akkor Önnek döntenie kell arról, hogy csak a 2012-esre (A), vagy a 15 %-os elvárt szintre (B), vagy még magasabbra (C) növeli azt.
 
Példa: 2011-es munkabér bruttó 100 eFt (középfokúnál), ami > 94 eFt de < 108 eFt.
 
Döntési lehetőségek 2012-re:
(A) 108 eFt (8 %-os emelés, legalább ennyi kötelező), vagy
(B) 115 eFt (15 %-os emelés, ami ajánlott), vagy
(C)   X  eFt (több, mint 15 %-os emelés, ami dícséretes )
 
Ez persze más összegeknél is igaz, a bruttó 100 eFt-ot a számolás megkönnyítése miatt vettem csak alapul.
Amennyiben az (A) megoldást választja, nem valósítja meg a kormányzati célkitűzést (+ 15 %), de ezért senki nem büntethető, mert ez nem törvény, csak egy szándék, viszont kormányzati pályázatokon, versenytárgyalásokon az ilyen vállalkozás nem vehet részt, azaz közvetve mégiscsak szankcionálható.
A havi OEP-finanszírozás, az új OEP-eszköztámogatási lehetőség, a fogászati turizmus pályázat, egyéb EU-s és helyi pályázatok, fejlesztések, eszközbeszerzések nem minősülnek kormányzati pályázatnak, versenytárgyalásnak.
Amennyiben megvalósítja a + 15 %-os béremelést (kivéve, ha a régi minimálbérről csak az új minimálbérre emel), ehhez a Kormányzat 10 %-pontos támogatást ígér, azaz saját erőből csak az 5 %-pontos emelést (és persze annak adó - és járulékvonzatát)kell kigazdálkodni. Ennek a támogatásnak a részletei egyelőre nem ismertek, az azonban a gazdasági helyzet ismeretében majdnem biztosnak látszik, hogy pénzt erre nem adnak, tehát valószínűleg mind a 15 %-ot és annak közterheit saját erőből kell majd kifizetni (megelőlegezni), amiből majd a 10 %-os rész valamilyen adólevonással, jóváírással, stb. lesz kompenzálható (nem biztos, de én így érzem most). Az adólevonás, meg kompenzáció viszont csak annak éri meg, akinek lenne befizetendó adója, vagyis nyereségesen gazdálkodik. A munkabér emelésnél erre is figyelni kell.
 
Január 16-án megyünk Éva kolléganőmmel egy nagyszabású fejtágítóra, utána biztosan okosabbak leszünk.....

 Az idei bérügyekben a döntést január 31-ig kell meghozni, tehát ha ehhez Önnek még további információra lenne szüksége, kérjük várja meg velünk együtt a január 16-át.
Olyan gondolatok is elhangzottak, hogy a kormányzati szándék (kb. hogy senki nettó munkabére idén ne csökkenjen) úgy is megvalósítható, ha a tavalyi és idei nettó fizetés ugyanannyi. Ez persze a bruttóban jelent változást, de egyelőre nem tudjuk, mennyit.
Ha Ön ezt a módszert szeretné, azaz a nettók szintentartása, kérem keresse meg Szolvik Éva kolléganőmet, aki kiszámolja Önnek, hogy a tavalyi nettó fizetés idei nettós megadása mennyi bruttó fizetéssel (emelés) járna és annak mennyi lenne a közterhe ?
A nem minimálbér követő béremelések esetében minden esetben munkaszerződés módosítás szükséges, aminek nyomtatványát Irodánk kérésre elküldi Önnek és az új bért annak aláírva történő visszaérkezése után tudjuk rögzíteni a bérszámfejtési rendszerünkben.
Arra kell még figyelni, hogy az adójóváírás megszünt, ami nettófizetés csökkentő hatású.
Arra is figyelni kell, hogy érdekes határ az évi bruttó 2.424.000,- Ft összes jövedelem (havi bruttó 202.000,- Ft). Ez alatti keresőknél nincsen szuperbruttó (a nagy cseh találmány .... helyette inkább a sörfőzés receptjét adták volna .... ), de nincsen adójóváírás sem, míg fölötte nincs adójóváírás, viszont van szuperbruttó (tehát a havi bruttót 27 %-al meg kell növelni és a növelt összegből (bruttó + bruttó = bruttó feletti bruttó, azaz szuperbruttó) számolni a közterheket, amiket viszont az alapösszegből (bruttó) kell levonni. Vagyis ezen esetekben az szja nem a bér 16 %-a, hanem kb a 20 21 %-a lesz. Úgy tudni, a szuperbruttó jövőre szűnik meg minden jövedelemsávban.
Arra majd Éva kolléganőm e hónapban kiküldi a nyilatkozatokat, hogy kinek haladja meg a tervezett éves összevont jövedelme ezt a határt ? Ebbe ugyanis minden rendszeres és eseti jövedelem beszámít. A szuperbruttót azonban csak attól a naptól kell alkalmazni, amikortól az összevont jövedelem ténylegesen meghaladta a 2.424 eFt-ot. A nyilatkozatban való esetleges tévedésnek nincsen semmilyen büntetés vonzata.
A számla ellenében kapott pénzösszeg nem jövedelem, hanem árbevétel, tehát nem számít bele ebbe a határba. Ugyancsak nem számít belle az osztalék és az osztalékelőleg sem, sem a nyugdíj, sem a gyes, gyed.
Beszámító jövedelem a fizetésen kívül a megbízási díj és a vállalkozói kivét, azaz az olyan jövedelmek, amik után TB-járulékot kell fizetni.
 
Tisztelettel
 
Dr. Sztrilich András
ügyvéd