A főszabály az, hogy a biztosított (tehát járulékfizetésre kötelezett) és többes jogviszonyban nem álló (máshol nem biztosított, vagyis máshol nem fizetnek utána járulékot) társas vállalkozó 2012-ben havonta legalább a minimálbér (vagy a garantált bérminimum)

- 112,5 százaléka után köteles megfizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót,

- 100 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és

- 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot.

Mikor mentesülhet a társas vállalkozó a fent részletezett minimális járulék és adó fizetés alól?
Az első és legegyszerűbb megoldás, ha a vezető tisztségviselő nem minősül társas vállalkozónak, tehát ha az említett tevékenységet:

- munkaviszonyban látja el vagy

- kft. esetében olyan személy látja el, aki nem tagja a társaságnak.

Járulékfizetési kötelezettség ugyan a munkaviszonyban is fennáll, de nem kell a garantált bérminimum felett járulékot fizetni, illetve részmunkaidő esetén a kötelezettség mértéke arányosan csökken.
Megoldást jelenthet az is, amennyiben a társas vállalkozó vezető tisztségviselő kiegészítő tevékenységet folytatónak (nyugdíjas) minősül. Ez viszont a korábbi értesítésünk szerint 2012-től csak akkor áll fenn, ha az érintett saját jogú nyugdíjas (tehát nem korhatár előtti ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesül) vagy özvegyi nyugdíjasként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte. Más megközelítésben: csak a nyugdíjkorhatárt betöltött személy tehet eleget ennek a feltételnek vagy olyan hölgy, aki 40 év jogosultsági idejére tekintettel szerzett nyugdíjjogosultságot, illetve az a személy, aki valamely EGT tagállamtól kap nyugellátást.
A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehát nem nyugdíjas) társas vállalkozó esetében sem áll fenn viszont minden esetben havi járulékfizetési kötelezettség. Csak a tényleges személyes közreműködői díj után kötelezett járulék (illetve szociális hozzájárulási adó) fizetésére az a társas vállalkozó, aki

- rendelkezik máshol heti 36 órát elérő foglalkoztatással vagy

- közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.

Lehetséges megoldás tehát az is, ha a vezető tisztségviselő másutt rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással.
Abban az esetben, ha valaki egyidejűleg több társaságban minősül társas vállalkozónak a minimum járulékfizetés továbbra is csak egy foglalkoztatónál terheli.

 
És végül, a Tbj. továbbra tartalmazza azokat a helyzeteket (melyek átvezetésre kerültek a szociális hozzájárulási adó szabályai közé is), melyek fennállása esetén nincs minimumjárulék fizetés.  Így nem kell minimális járulékot fizetnie a vállalkozónak, ha

- táppénzben, baleseti táppénzben,

- terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben,

- GYES-ben, GYET-ben, ápolási díjban részesül - kivéve, ha ezek folyósításának időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.

Érdekes viszont a GYES-ben, GYET-ben és ápolási díjban részesül vezető tisztségviselő minimum járulékfizetési kötelezettségének kérdése. Tény, hogy a tag – más tisztségviselő hiányában – ezek folyósításának tartama alatt is ellátja az ügyvezetői teendőket, viszont kétségtelen az is, hogy a vállalkozói tevékenységét nem folytatja személyesen. Ezt a Gazdasági társaságokról szóló törvény 91. §-a megerősíti kimondva, hogy nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása.