Cikkek

Több ijesztő hír is napvilágot látott a tekintetben, hogy ha a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező egyéni vállalkozó orvos nem alakul át társas vállalkozóvá, akkor az OEP felmondja a finanszírozási szerződését azon okból, hogy az egyéni vállalkozó nem lehet a Nemzeti Vagyonról szóló törvény szerint átlátható gazdálkodó szervezet és ilyen nyilatkozatot nem is tehet, mert nem tartozik a törvény hatálya alá. Ha pedig valaki nem átlátható gazdálkodó szervezet, akkor a nemzeti vagyon részét képező adó- és járulékbefizetésekből újraosztott OEP-finanszírozásból sem részesülhet. Az OEP ki is küldte az egyéni vállalkozóknak is a nyilatkozat-formát, amit év végéig vár vissza és amin be kellene jelölniük, hogy nem tudnak nyilatkozni az átláthatóságról azon okból, hogy nem tartoznak a Nemzeti Vagyonról szóló törvény hatálya alá azért mert nem gazdálkodó szervezetek, hanem egyéni vállalkozások.

A fenti okfejtés véleményem szerint a lentebb kifejtettek okán téves, azaz az egyéni vállalkozók is gazdálkodó szervezetnek, mégpedig jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetnek minősülnek, így a Nemzeti Vagyonról szóló törvény hatálya alá tartoznak, azaz nyilatkozhatnak arról, hogy átlátható gazdálkodó szervezetnek minősülnek és így a finanszírozási szerződéseik sem kerülhetnek veszélybe.

Indoklás:
Alaptörvényünk XII. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Az Alaptörvény mindenki számára adottnak tételezi azt a lehetőséget, hogy maga döntsön arról, mely hivatás gyakorlásával kívánja - a megfelelő ismeretek birtokában, a hivatás gyakorlásához szükséges feltételek teljesítése mellett - képességeit kibontakoztatni és a megélhetéshez szükséges javakat elérni. Ugyancsak elismeri az arra való jogot, hogy bárki önállóan vagy másokkal társulva vállalkozási formában végezze a fenti tevékenységeket, vegyen részt a gazdasági életben. Államcélként tűzi ki továbbá, hogy a munkalehetőségek hiánya minél kevésbé képezhesse gátját a fentiek megvalósulásának.

Ebből következik, hogy minden vállalkozási forma alkotmányosan garantáltan egyenértékű, közöttük nem lehet a jogok terjedelmében különbséget tenni, főként pedig nem lehet senkit az általa választott gazdálkodási forma bármilyen okból történő megváltoztatására rábírni, még kevésbé ilyenre kényszeríteni.

A Polgári törvénykönyvünk (Ptk.) meg azt tartalmazza a 685. § c) pontjában, hogy gazdálkodó szervezet: „….. az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. „ Ezt a törvényi megállapítást senki nem jogosult kétségbe vonni, a legkevésbé a második hatalmi ágban, azaz a végrehajtásban dolgozó köztisztviselők, akik nem jogosultak a jogszabályok értelmezésére (erre hazánkban kizárólag a bíróságok jogosultak), hanem csak azok végrehajtására.

A Nemzeti Vagyonról szóló törvény szerint:
3. § (1) E törvény alkalmazásában
1. átlátható szervezet:
b) az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:
ba) tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,
bb) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,
bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,
bd) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) alpont szerinti feltételek fennállnak.

A jogi személy fogalmát a Polgári törvénykönyv nem definiálja, különböző rendelkezésekből áll össze az a kép, amelynek alapján megállapíthatóak a jogi személyiség tartalmi elemei. A Ptk. 28. § (3) bekezdése mondja ki, hogy az erre irányadó jogszabályok szerint jogi személyek az állami, önkormányzati, gazdasági, és más egyéb szervezetek. A (4) bekezdés kifejti, hogy a jogi személy jogképes, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. Ebből levezethető, hogy jogi személy olyan szervezet lehet, akire a Gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) kiterjed. De miután a Gt. 2. § (3) bekezdése leszögezi, hogy a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is jogképes, ebből természetes módon következik, hogy van jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság is. Miután az egyéni vállalkozókra nem a Gt. szabályai vonatkoznak, ezért nem lehetnek jogi személyiséggel felruházott szervezetek, viszont mivel a Ptk-ban nevesítetten szerepelnek, így kizárásos alapon nem lehetnek mások, mint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek.

Quod erat demonstrandum: az egyéni vállalkozó tehát jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet és mint ilyen, a Nemzeti Vagyonról szóló törvény hatálya alá tartozik és ha megfelel az előírásoknak, akkor igenis nyilatkozhat arról 2012. december 31-ig, hogy a törvényben foglaltaknak megfelelően átlátható gazdálkodó szervezet.