Tavaly kezdett izgalmassá válni az a kérdés, hogy a csak esztétikai célú beavatkozások nem minősülnek majd a jövőben orvosi, vagy egészségügyi kezelésnek és így nem lesznek menetesek az általános forgalmi adó alól, vagyis az ilyen jellegű esztétikai kezelések után áfát kellene fölszámítani.
Azonban egy svéd klinika az ottani adóhatóság által indított perben az Európai Bírósághoz fordult. Az Európai Bíróság idén áprilisi ítéletében megállapította, hogy az Uniós áfairányelv adómentes kategóriájába beletartoznak azok a szolgáltatások is, amelyek esztétikai műtéteket, kezeléseket foglalnak magukban. Kulcskérdés tehát a "magukban foglalás", azaz az esztétikai kezelésekhez kapcsolódnia kell betegségek, vagy egészségügyi zavarok diagnosztizálásának, kezelésének, gyógyításának, valamint az egészség védelme, fenntartása, vagy helyreállítása területének. Fontos, hogy ezen kérdésekben az esztétikai kezelést igénybe vevő személynek a beavatkozásról alkotott puszta véleménye önmagában nem meghatározó, vagyis attól nem lesz egy kezelés az esztétikán túlmenően gyógyászati jellegű, azaz biztosan áfamentes, hogy az a beteg szerint gyógyászati célt szolgált-e? Vagyis a kérdést az orvosi dokumentációban rögzített diagnózis és az arra alkalmazott terápia szakszerűsége fogja eldönteni, nem pedig a pedig a beteg véleménye.
Látható, hogy az áfa-bevételek növelése fölkeltette a nemzeti adóhatóságok érdeklődését, így ez várható itthon is. Amennyiben sikerülne orvosszakmailag egyértelműen elhatárolni a csak esztétikai beavatkozások körét a gyógyászati, orvosi kezelések körétől, nem lenne akadálya az előbbiek áfa-körbe vonása, amennyiben egy kezelés során csak esztétikai elemek kerülnének megvalósításra. Ez esetben azonban az ilyen esztétikai kezelésekhez szükséges eszközök, anyagok beszerzési áfájának is levonhatóvá kellene válnia.