1. Az áfa általános kulcsa 25-ről 27 százalékra emelkedett.
2. A saját főzésű pálinka árulható a főző szűkebb lakókörnyezetében vagy vendéglátás keretében, ha aki azt palackozza egyben zárjeggyel is ellátja
3. Az eva kulcsa 30-ról 37 százalékra emelkedik, de az adónem választhatóságának összeghatára is változik: a korábbi 25 millióról 30 millió forintra nő.
4. A lakását bérbeadó személy a kapott lakbérből levonhatja a más településen általa bérbe vett lakás bérleti díját. Ennek feltétele, hogy a bérléshez ne kapjon munkáltatói, vagy egyéb térítést.
5. A népegészségügyi termékadó (chipsadó) törvényből kikerültek azok a termékek, amelyek legalább 50 százalékban tejet tartalmaznak. (így pl. mentesült a Túró Rudi is 
)
6. A baleseti adót a biztosítók fizetik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díja után, a kulcsa 30 százalék, de legfeljebb napi 83 forint, amely a nagyobb teljesítményű és nagyobb kockázattal járó kocsik tulajdonosainak kedvez.
7. Az adózás rendjéről szóló törvénybe újként bekerült az adóregisztrációs eljárás. Ennek lényege, hogy az adószám kiadása előtt az adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála meglévőkkel, és meghatározott esetekben megtagadja az adószám kiadását. Ilyen eset például az, ha az új cég vezető tisztségviselője vagy a képviseletre jogosult tagja, illetve ötven százaléknál több szavazattal rendelkező tulajdonosa 180 napon keresztül 15 millió forintnál több adóval tartozik, vagy öt éven belül vezető tisztségviselője volt olyan cégnek, amely 15 millió forintnál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg.
8. Másik új szabálycsoport az adózás rendjéről szóló törvényben a fokozott adóhatósági felügyelet. Az adóhatóság az adószám kiadása után kérdőívet küldhet a frissen alapított cégnek, amelyben a tevékenysége részleteiről, valamint az annak végzéséhez szükséges technikai és pénzügyi eszközökről érdeklődik. A válaszok után az adóhatóság – legfeljebb egy évre – fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja a céget. Ennek egyik eleme, hogy sűrített áfabevallást és -fizetést írhat elő számára a hatóság.
9. A következő új szabálycsoport a bizonytalan adójogi helyzet. Lényege, hogy ha az adózó bizonytalan az adójogszabályok értelmezésében, akkor adótanácsadó vagy ügyvéd által ellenjegyzett jegyzőkönyvben közli az adóhatósággal azt az értelmezést, amely alapján bevallotta és megfizette az adót. Ilyenkor – ha csak nem nyilvánvaló képtelenséget állít – nem bírságolható. Amennyiben a hatóság szerint megalapozott az értelmezés, akkor soron kívül jeleznie kell ezt a körülményt az adópolitikáért felelős miniszternek.
10. A helyiadó-törvény kimondja, hogy az önkormányzat nem állapíthat meg magasabb adómértéket a törvény általi maximumnál, továbbá a helyi iparűzési adóra csak egy adókulcs alkalmazható.
11. A regisztrációs adó csökkenését mutatja, hogy a 8-asnál jobb környezetvédelmi besorolású, legfeljebb 1100 köbcentis benzines autó adója 250 ezer forintról 45 ezerre esik.
12. Az autók átírási illetékének drágulását példázza, hogy egy 1600 köbcentis, 80 kilowattos motorral szerelt, ötéves kocsi átírása a tavalyi 28 800 forintról 44 ezer forintra emelkedett. A változtatások ugyanakkor illetékmentességet határoznak meg az elektromos autókra.
13. A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása kimondja, hogy gépjármű csak magyar hatósági jelzéssel vehet részt a forgalomban, kivéve, ha külföldi vagy belföldi flottaüzemeltető a tulajdonosa, és az a regisztrációs adót a jármű után megfizette. Aki magyarországi lakóhellyel rendelkezik, az külföldi rendszámú járművet az eddigi harminc nap helyett legfeljebb csak egy napig használhat az országban, de a külföldi üzemben tartónak ehhez is írásban hozzá kell járulnia.
14. A munkáltatói TB-járulékot átnevezték szociális hozzájárulási adónak, de mértéke nem változott (27 %). Viszont míg a járulékfizetésért a társadalombiztosítástól jár közvetlen ellenszolgáltatás (egészségügyi- és nyugdíjellátás), addig az adóért nem jár vissza közvetlenül semmi. Vagyis idéntől ez az összeg nem képez táppénz, gyed, nyugdíj, stb. alapot, vagyis azok összege is csökkenni fog változatlan bruttó kereset mellett.
15. A bíróságok elnevezése is megváltozott:
a Városi / Kerületi Bíróságok új neve: Járásbíróság
a Megyei Bíróságok új neve: Törvényszék
az Ítélőtábla maradt Ítélőtábla
a Legfelsőbb Bíróság új neve: Kúria