Cikkek

Az egészségügyi dolgozói körre is jellemző, hogy az orvosok és asszisztensek időről-időre munkahelyet változtatnak. Ez történhet önkéntes elhatározás alapján, de történhet a munkavégzés hiányosságai miatti munkáltatói felmondással is.

Ez utóbbi esetben az új munkáltató az előzmények ismerete hiányában ugyan jó szándékkal alkalmazza a nála jelentkezőt, majd esetleg saját kárán maga is megtapasztalja azokat a hiányosságokat, amik miatt a jogelődje felmondott a munkavállalónak.

Ezt a kockázatot el lehet kerülni, ha álláspályázatnál, illetve a munkára jelentkezőnél a munkaviszony létesítése feltételéül szabjuk, hogy a jelentkező csatolja be az előző munkáltatótól írásban kapott értékelését (régi neve: ajánlólevél).

A Munka törvénykönyve erről így rendelkezik:

81. § (1) A munkáltató a munkavállaló kérelmére, ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt, a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) vagy legfeljebb az ezt követő egy éven belül a munkavállaló munkájáról írásban értékelést ad.

(2) Az értékelés valótlan ténymegállapításainak megsemmisítését vagy módosítását a munkavállaló bíróságtól kérheti.

Az értékelésnek azonban csak akkor van értelme, ha az valós adatokat, illetve véleményeket tartalmaz, mert csak ez jelenthet kollegiális segítséget a következő munkáltató részére. A valós adat azt jelenti, hogy az bizonyítható legyen (pl. a munkavállaló hetente háromszor késett 15-15 perceket > bizonyíték a jelenléti ív, vagy pl. a munkavállaló a munkaviszonya alatt háromszor részesült írásbeli figyelmeztetésben > bizonyíték az írásbeli figyelmeztetések, pl. a munkáltatói utasításokat nem tartotta be > ha nincs rá bizonyíték, mellőzendő ez a mondat).

A vélemény szabad, de ez nem lehet sértő (pl. nem találta meg a megfelelő hangot a betegekkel, munkatársaival > ez nem sértő vélemény, pl. minősíthetetlen hangnemben beszélt a kollégáival, és a tisztálkodása is rendszertelen volt, sokszor büdösen jött dolgozni > sértő vélemény, ezért mellőzendő, pl. nem tudott elszámolni a rábízott készpénzzel > bűncselekménnyel vádolás, ezért mellőzendő, kivéve, ha a bíróság jogerősen elítélte sikkasztásért).

Ha minden munkáltató megköveteli, és ő maga is alkalmazza az írásbeli értékelést, előbb-utóbb kiszűrhetők lesznek azok a munkavállalók, akik alkalmatlanok arra, hogy egy munkahelyen hosszú távon elvárható teljesítményt nyújtsanak, illetve ott elvárható magatartást tanúsítsanak. Azt a munkavállalót, aki nem hozza az ajánlólevelét, vagy ha abban negatívnak megítélhető dolgokat olvasunk vagy ne, vagy csak jelentős fenntartásokkal, a maximális 90 napos próbaidővel alkalmazzuk.

Az ajánlólevelek kiadásával kollegiális segítséget kapunk és nyújtunk a munkavállalói piac megtisztításához, ami minden munkáltató, és munkavállaló közös érdeke.

Kedves Ügyfelünk!

Felhívjuk szíves figyelmét az alábbiakra, amiben esetleg családtagjai, ismerősei részt vehetnek:

A kormány 830 millió forintos kerettel programot indít a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatására a Közép-magyarországi régióban.

A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló rendelet értelmében 2016. január 1-jétől változik azoknak a jogszabály által meghatározott követelményeknek a köre, amelyeknek az adózó által használt számlázó program meg kell, hogy feleljen. A korábbiakhoz képest új előírás, hogy 2016. január 1-jétől minden számlázó programnak rendelkeznie kell egy olyan önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval, amelynek elindításával adatexport végezhető

-          a kezdő és záró dátum (év, hónap, nap) megadásával meghatározható időszakban kibocsátott számlákra, illetve

-          a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra.

Adatexportnak minősül az adóalany által elektronikus adathordozón tárolt adatoknak az adóhatóság rendelkezésére bocsátása a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló rendelet 2. melléklete szerint és a 3. mellékletben meghatározott adatszerkezetben. A fentiek szerinti „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkció célja az egységes ellenőrzési adatszolgáltatás elősegítése, melynek keretében az adózó által elektronikus adathordozón tárolt – számlákra vonatkozó – adatok rendelkezésére bocsátása bármely számlázó program használata esetén gyorsan és egységes szerkezetben valósulhat meg.

Az adóalany köteles az általa használt számlázó program

a) nevét, azonosítóját;

b) fejlesztőjének nevét, és - ha van - adószámát;

c) értékesítőjének, rendelkezésre bocsátójának nevét, adószámát;

d) beszerzésének, használata megkezdésének vagy - saját fejlesztésű program használata esetén - a rendeltetésszerű használatbavételének időpontját

a d) pont szerinti időpontot követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

Az adóalany köteles a használatból kivont számlázó program

a) fenti bekezdés szerinti adatait;

b) használatból történő kivonásának időpontját

a program használatból történő kivonását követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

Az adóhatóság jogosult a számla kiállításának folyamatát úgy is ellenőrizni, hogy felügyelete alatt a számla kiállítója - próbajelleggel - bocsát ki számlát.

Az egészségügyi adatok védelméről szóló jogszabály betartása érdekében azt javasoljuk, hogy a programmal készített nyugtákra-számlákra csak a szolgáltatás TEÁOR kódját, és megnevezését írják rá (pl. TEÁOR 86.23 Fogorvosi járóbeteg-ellátás), és ha a beteg részletezést kér, akkor azt egy külön word dokumentumban bocsássák a rendelkezésére. Így egy esetleges a NAV-ellenőrzés során nem kerül védett egészségügyi adat az ellenőrök tudomására.

Azt javasoljuk, hogy a számlázó program készítőjétől kérjenek be írásos nyilatkozatot, hogy a számlázó program megfelel a 2016. január 1. napján hatályba lépő rendelkezéseknek, valamint ellenőrizzék, hogy a számlázó program bejelentése a NAV-felé megtörtént-e?

Kedves Ügyfelünk !

Az alábbiakra hívjuk föl szívese figyelmüket:

Március 15-én hatályba léptek az új Polgári Törvénykönyv rendelkezései, amelyek közül az egyik leglényegesebb, hogy a korlátolt felelősségű társaságoknál (kft.) a törzstőke a korábbi hatszorosára emelkedik, hiszen az eddigi 500 000 forint helyett 3 millió lesz a minimuma. Az átmeneti szabályok lehetőséget adnak a kft.-k részére, hogy 2 év alatt emeljék meg a törzstőkéjüket.