Az Erzsébet-utalvány esetében a munkáltató és a munkavállaló érdeke ütközhet, hiszen az alábbi példa alapján a munkáltatónak olcsóbb, ha nem étkezési utalványt, hanem inkább pénzt ad a munkavállalónak, a munkavállaló viszont jobban jár, ha utalványt kap a pénz helyett.

Béren kívüli juttatás, amit:

- a munkáltató által a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója számára, illetve

- a társas vállalkozás által a személyesen közreműködő (a tevékenységen dolgozó) tagja részére (tehát korábbi körlevelünk alapján a nem dolgozó, vagyis a bevételszerzésben közre nem ható, hanem csak ügyvezető tag, pl. gyes-en, gyed-en lévő ügyvezető NEM ilyen) juttatott fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész.

A béren kívüli juttatás után a juttatást nyújtó kifizetőnek 19,04 % személyi jövedelemadót (= 1,19 x 0,16), és 11,9 % (= 1,19 x 0,1) egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, amely összesen 30,94 % közteher, és hozzá jön még az utalványért fizetett kezelési költség. Ezt mind a munkáltató fizeti meg.

Ezzel szemben havi bruttó 5 eFt étkezési célú pénzbeli többletjuttatás (béremelés, vagy "ebédpénz) az elterjedt vélekedéssel szemben, miszerint a munkáltató jobban jár az utalvány-juttatással, mint a pénzfizetéssel, az idén biztosan nem igaz.

Nagyon egyszerű ezt belátni, hiszen a munkáltató közterhe a bérjellegű juttatás után 27 % + 1,5 % = 28,5 %, ami kevesebb a fenti 30,94 %-nál, ráadásul ez utóbbihoz még hozzájön az Erzsébet-utalvány költsége is.

A félreértéseket az is okozhatja, hogy a béren kívüli juttatásoknál mindig különböző (megemelt) adóalapokbó kell számolnunk a 16%-os adókulcsot. Ez a módszer pedig tévedésekre ad lehetőséget és máris adóhiány keletkezhet, ha elfelejtjük megemelni az adóalapot.

Ugyanakkor a munkavállaló tényleg jobban jár a béren kívüli juttatással, mert annak teljes értékét - 5 eFt - teljes egészében levásárolhatja, míg az utalvány helyett juttatott havi bruttó 5 eFt pénzösszegből még le kell vonni a személyi jövedelemadó előleget is, ami jelentős összegű eltérést okozhat a nettó kifizetett összegnél, sőt, lehet, hogy ezen összegekkel lép át a munkavállaló a szuperbruttó-határán, ami számára hátrányos jövedelmi követlezményekkel (csökkenés) járhat. Kérjük, hogy amennyiben pénzt kívánna munkavállalójának adni utalvány helyett, előbb Irodánkkal az éves bértömeg összegéről konzultálni szíveskedjen.

Érdekesség még, hogy egy embernek (utalványosnak) egy adóév alatt több juttató is juttathat utalványt. Utalványosnak nevezik azt a természetes személyt, aki az szja-törvény alapján a juttató (kifizető) által adott utalvánnyal rendelkezik. Természetesen a természetes személynek a kifizetőkkel munka-, vagy tagi jogi jogviszonyban kell állniuk, tehát, takarítónőt, bébiszittert,

Az Erzsébet utalvány jelenleg egyelőre három áruházlánc mintegy 15 ezer üzletében váltható be:

- a CBA Kereskedelmi Kft.,

- a Co-op Hungary Zrt., és

- a Reál Hungária Élelmiszer Kft. boltjaiban.