A Széchenyi Pihenő Kártyára vonatkozó kormányrendelet szerint a munkavállalók közeli hozzátartozói is kaphatnak társkártyát, mellyel költhetnek a dolgozói keretből. A rendelet azonban kibővíti az eddig megszokott közeli hozzátartozói kört. A társkártyára az élettársak is jogosultak lesznek.

Ha egy-egy béren kívüli juttatás esetén eddig szóba került, hogy részesülhetnek ebből a közeli hozzátartozók is, akkor legtöbbször a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény {Ptk. 685. § b)} pontját vehettük alapul. Eszerint a munkavállaló alábbi közeli hozzátartozói kaphattak pl. üdülési csekket a munkáltatótól: házastárs, testvér, szülő, gyermek, nagyszülő, unoka, bejegyzett élettárs, örökbefogadott gyermek, mostoha gyermek, nevelt gyermek, örökbe fogadó szülő, mostohaszülő, nevelőszülő.
 
Bár ennél a listánál is okozott egy kis keveredést 2010-ben, hogy ismerkedtünk a bejegyzett élettárs fogalmával. Sokan még ma is meglepődnek azon, hogy ez a kapcsolat csak azonos nemű párok esetén jöhet létre.
 
A Széchenyi Pihenő Kártyáról szóló rendelet szerint a munkavállaló a közeli hozzátartozói részére is igényelhet társkártyát a munkáltatójánál, melynek segítségével ez a hozzátartozó is költhet a dolgozói keretből. Újdonság azonban, hogy a kártyára vonatkozó szabályozás kibővíti a közeli hozzátartozók fogalmát, a korábbi, a Ptk-ban szereplő definícióhoz képest. Kifejezetten ehhez a kártyához kapcsolódva közeli hozzátartozónak kell tekintenünk a rendelet szerint az élettársakat is. Tehát Széchenyi Pihenő Kártyához társkártyát már nemcsak az azonos nemű, hanem ellenkező nemű élettársának is igényelhet a munkavállaló.