Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (praxistörvény) 2012. január 15. napjától néhány helyen megváltozott, aminek áttekintése a praxisjogok folytatása és adás- vétele körében érdemesre méltó. A háziorvos továbbra is összefoglaló elnevezés, beleértendő a gyermekorvos és a fogorvos is.
A törvényben foglaltakhoz képest többet mindig lehet vállalni, ezért mi azt javasoljuk, hogy a bár az adásvételnél nem kötelező a felek között adásvételi előszerződés megkötése, mégis tegyék meg a későbbi esetleges jogvitát elkerülendő.
Pontosításra került, hogy a praxisjog nem „országos horgászengedély”, amivel bárhol lehet pecázni, hanem olyan területi ellátási kötelezettség, amely az önkormányzat által eghatározott körzetben végezhető.
A körzeteket az önkormányzatoknak rendeletben (jogszabály) és nem képviselő-testületi határozatban kell meghatároznia.
A praxisjog folytatatásától akkor beszélünk, ha a tulajdonos meghalt és a házastárs, illetőleg az egyenesági leszármazó képesítésénél fogva annak folytatására jogosult.
Fontos változások:
- a praxisjog folytatására nem jogosult örökös (nem orvos) a működtetési jogot a
korábbi jogosult halálától számított immár 1 éven belül (korábban ez 6 hónap volt)
ingyenesen vagy visszterhesen elidegenítheti.
ha a praxisjog elidegenítésére jogosult személy e jogával az ott megjelölt határidőn
-
belül nem él, a praxisjog megszűnik (ez korábban nem szerepelt ilyen egyértelműen
a jogszabályban. A megszűnéshez a képviselő-testületnek ki kellett mondania, hogy
a körzet tartósan betöltetlen, aminek megtörténtéig akár több év is eltelhetett. Most
viszont az időmúlás minden további intézkedés nélkül is jogvesztő.)
- a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek miatti ellátási különbségek kiegyenlítésére, a
hátrányos helyzetű települési önkormányzatok egészségügyi alapellátási feladatai
megszervezésének segítésére külön jogszabály szerint működtetett Praxisprogram
szolgál (ez újdonság, ez egy pénzalap, amiből lehet vásárlásra igényelni pénzt fenti
településeken).
Régi új eljárási szabályok a praxisjog eladása során (nagyjából eddig is így csináltuk, ez
volt a gyakorlat, de nem szerepelt jogszabályként meghatározva):
- első lépés: a praxisjog elidegenítésére vonatkozó szándékát - a praxisjogot
megszerezni kívánó orvost is megjelölve - az azt elidegeníteni kívánó orvos bejelenti
az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzatnak (mi azonban fentiek szerint
azt javasoljuk, hogy a „nulladik” lépés az eladó és a vevő között egy adásvételi
előszerződés legyen).
- második lépés: amennyiben az önkormányzat
- a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal - a praxisjog megszerzése esetén - az adott
körzetben feladat-ellátási szerződést kíván kötni, erről a felek előszerződést kötnek
(korábban az önkormányzat szándéknyilatkozatot adott ki arról, hogy amennyiben a
vevő megvásárolja a praxisjogot, vele szerződést fognak kötni.)
- ha nem kíván a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal az adott körzetben feladat-
2 ellátási szerződést kötni, erről nyilatkoznia kell (ez eddig nem így volt, legfeljebb nem
adta ki a szándéknyilatkozatot, ami persze jogilag a „nem”-el volt egyenértékű. Sajnos
az elutasítás indoklása továbbra sem kötelező …..)
Praxisjog folytatása esetén vélelmezni kell, hogy az önkormányzat a praxisjogot folytató
háziorvossal az adott körzetben a feladat-ellátási szerződést kíván kötni (szerencsés, hogy a
praxisjogot folytató örökösnek nem kell az eladáskori folyamatot végigjárnia).
A törvény meghatározza a feladat-ellátási szerződés minimális kötelező tartalmát (ennél
több lehet benne, de kevesebb nem:
- a felek megnevezése, a személyes ellátásra kötelezett orvos megnevezésével,
- a praxisjoggal érintett körzet meghatározása,
- a felek kötelezettségeinek meghatározása, ideértve a települési önkormányzatnak a
fenntartáshoz történő hozzájárulására vonatkozó szabályokat (ez fontos, hogy meg kell
határozni ennek körét)
- a rendelési idő meghatározása,
- az ügyeletben történő részvételre vonatkozó rendelkezések,
- a helyettesítésre vonatkozó rendelkezések,
- az ellátás nyújtásában részt vevő egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó
rendelkezések,
- a szerződés időtartama,
- a felmondásra vonatkozó rendelkezések,
- a kártérítésre, kártalanításra vonatkozó rendelkezések (ez is fontos, hiszen az
önkormányzat is okozhat kárt az orvosnak).
A feladat-ellátási szerződés legrövidebb időtartama 5 év (ez eddig is így volt).
A települési önkormányzat a feladat-ellátási szerződést - indoklással - felmondja, ha
- a háziorvos a feladat-ellátási szerződésben vállalt kötelezettségeit írásbeli felszólítás
ellenére sem teljesíti, vagy folytatólagosan megszegi a jogszabályban foglalt
működésre vonatkozó előírásokat,
- a háziorvos önálló egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultságát bármely
okból elveszti.
- a feladat-ellátási szerződésben hat hónapnál rövidebb felmondási idő nem
határozható meg (fontos új védelmi elem).
A körzetmódosítás miatt bekövetkezett, a háziorvost ért kár esetén a települési
önkormányzat kártalanítási kötelezettséggel tartozik, amelynek megállapításánál
figyelembe kell venni a háziorvosi szolgáltató által a finanszírozása keretében kapott egy éves
összeget (ez óriási fejlődés, rengeteg jogvitát előzhet meg ez a rendelkezés körzetmódosítás
esetén. Eddig nem lehetett érdemben perelni az önkormányzatot ilyen esetben, mert a körzet
meghatározás az ő hatásköre és ha hatáskörében szabályszerűen eljárva döntött a körzethatár
módosításról, akkor jogi értelemben nem volt jogsértő, vagyis nem lehetett kártérítésért
perelni, hiába volt nyilvánvaló, hogy azzal mégis csak kárt okozott, sokszor nem is keveset.
A jogi terminus technicusokra fogékonyak már biztos észlelték, hogy most sem kártérítésről,
hanem kártalanításról van szó….. a kártalanításhoz ugyanis nem kell jogszabályt sérteni,
az a jogszabályok alkalmazásával okozott kár ellensúlyozására használatos szakszó. Ez a
különbség persze a kifizetést nem érinti. Figyelni kel arra is, hogy az egyéves összeg alapul
vétele nem azt jelenti, hogy annyit kell kifizetni, hanem azt csak alapul kell venni. Nyilván
3 majd a gyakorlat eldönti, hogyan, de nyilván más a kártalanítás végösszege, ha 250 főt
vesznek el, mintha 2500-at.)
A feladat-ellátási szerződést a feladatot ellátó háziorvosi szolgáltató is megkötheti (ez eddig is
így volt, hogy az orvos hozta a cégét, vagy egyéni vállalkozóvá vált)
A közalkalmazotti jogviszonyban álló, praxisjoggal rendelkező háziorvos esetében a
törvényben foglaltakat a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban
kell alkalmazni (ez azért fontos, mert kimondja, hogy a közalkalmazottnak is lehet praxisjoga,
ami persze eddig is lehetett, de eloszlatja azt a tévhitet, hogy praxisjoga csak vállalkozó
orvosnak lehet).
Nem jogosult a működtetési jogra az az orvos, aki háziorvosi tevékenységet kizárólag
helyettesítés keretében végez (eddig is így volt).
A működtetési jog elidegenítéséhez előzetesen be kell szerezni a működtetési jog
megszerzését tanúsító hatósági bizonyítványt (eddig is így volt, a volt Megyei Ántsz-ekhez kell
elmenni, most Megyei Kormányhivatalnak hívják).
A működtetési jognak a törvény erejénél fogva történő megszerzése és az ezt tanúsító hatósági
bizonyítvány kiállítása illetékmentes. E rendelkezés nem vonatkozik a működtetési jog
további ingyenes, illetve ellenérték fejében történő megszerzésére (ez újdonság, fizetni kell a
papírokért ..... vagy nem is akkora újdonság ez ?)
Pontosításra került, hogy a praxisjog nem „országos horgászengedély”, amivel bárhol lehet pecázni, hanem olyan területi ellátási kötelezettség, amely az önkormányzat által eghatározott körzetben végezhető.
A körzeteket az önkormányzatoknak rendeletben (jogszabály) és nem képviselő-testületi határozatban kell meghatároznia.
A praxisjog folytatatásától akkor beszélünk, ha a tulajdonos meghalt és a házastárs, illetőleg az egyenesági leszármazó képesítésénél fogva annak folytatására jogosult.
Fontos változások:
- a praxisjog folytatására nem jogosult örökös (nem orvos) a működtetési jogot a
korábbi jogosult halálától számított immár 1 éven belül (korábban ez 6 hónap volt)
ingyenesen vagy visszterhesen elidegenítheti.
ha a praxisjog elidegenítésére jogosult személy e jogával az ott megjelölt határidőn
-
belül nem él, a praxisjog megszűnik (ez korábban nem szerepelt ilyen egyértelműen
a jogszabályban. A megszűnéshez a képviselő-testületnek ki kellett mondania, hogy
a körzet tartósan betöltetlen, aminek megtörténtéig akár több év is eltelhetett. Most
viszont az időmúlás minden további intézkedés nélkül is jogvesztő.)
- a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek miatti ellátási különbségek kiegyenlítésére, a
hátrányos helyzetű települési önkormányzatok egészségügyi alapellátási feladatai
megszervezésének segítésére külön jogszabály szerint működtetett Praxisprogram
szolgál (ez újdonság, ez egy pénzalap, amiből lehet vásárlásra igényelni pénzt fenti
településeken).
Régi új eljárási szabályok a praxisjog eladása során (nagyjából eddig is így csináltuk, ez
volt a gyakorlat, de nem szerepelt jogszabályként meghatározva):
- első lépés: a praxisjog elidegenítésére vonatkozó szándékát - a praxisjogot
megszerezni kívánó orvost is megjelölve - az azt elidegeníteni kívánó orvos bejelenti
az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzatnak (mi azonban fentiek szerint
azt javasoljuk, hogy a „nulladik” lépés az eladó és a vevő között egy adásvételi
előszerződés legyen).
- második lépés: amennyiben az önkormányzat
- a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal - a praxisjog megszerzése esetén - az adott
körzetben feladat-ellátási szerződést kíván kötni, erről a felek előszerződést kötnek
(korábban az önkormányzat szándéknyilatkozatot adott ki arról, hogy amennyiben a
vevő megvásárolja a praxisjogot, vele szerződést fognak kötni.)
- ha nem kíván a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal az adott körzetben feladat-
2 ellátási szerződést kötni, erről nyilatkoznia kell (ez eddig nem így volt, legfeljebb nem
adta ki a szándéknyilatkozatot, ami persze jogilag a „nem”-el volt egyenértékű. Sajnos
az elutasítás indoklása továbbra sem kötelező …..)
Praxisjog folytatása esetén vélelmezni kell, hogy az önkormányzat a praxisjogot folytató
háziorvossal az adott körzetben a feladat-ellátási szerződést kíván kötni (szerencsés, hogy a
praxisjogot folytató örökösnek nem kell az eladáskori folyamatot végigjárnia).
A törvény meghatározza a feladat-ellátási szerződés minimális kötelező tartalmát (ennél
több lehet benne, de kevesebb nem:
- a felek megnevezése, a személyes ellátásra kötelezett orvos megnevezésével,
- a praxisjoggal érintett körzet meghatározása,
- a felek kötelezettségeinek meghatározása, ideértve a települési önkormányzatnak a
fenntartáshoz történő hozzájárulására vonatkozó szabályokat (ez fontos, hogy meg kell
határozni ennek körét)
- a rendelési idő meghatározása,
- az ügyeletben történő részvételre vonatkozó rendelkezések,
- a helyettesítésre vonatkozó rendelkezések,
- az ellátás nyújtásában részt vevő egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó
rendelkezések,
- a szerződés időtartama,
- a felmondásra vonatkozó rendelkezések,
- a kártérítésre, kártalanításra vonatkozó rendelkezések (ez is fontos, hiszen az
önkormányzat is okozhat kárt az orvosnak).
A feladat-ellátási szerződés legrövidebb időtartama 5 év (ez eddig is így volt).
A települési önkormányzat a feladat-ellátási szerződést - indoklással - felmondja, ha
- a háziorvos a feladat-ellátási szerződésben vállalt kötelezettségeit írásbeli felszólítás
ellenére sem teljesíti, vagy folytatólagosan megszegi a jogszabályban foglalt
működésre vonatkozó előírásokat,
- a háziorvos önálló egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultságát bármely
okból elveszti.
- a feladat-ellátási szerződésben hat hónapnál rövidebb felmondási idő nem
határozható meg (fontos új védelmi elem).
A körzetmódosítás miatt bekövetkezett, a háziorvost ért kár esetén a települési
önkormányzat kártalanítási kötelezettséggel tartozik, amelynek megállapításánál
figyelembe kell venni a háziorvosi szolgáltató által a finanszírozása keretében kapott egy éves
összeget (ez óriási fejlődés, rengeteg jogvitát előzhet meg ez a rendelkezés körzetmódosítás
esetén. Eddig nem lehetett érdemben perelni az önkormányzatot ilyen esetben, mert a körzet
meghatározás az ő hatásköre és ha hatáskörében szabályszerűen eljárva döntött a körzethatár
módosításról, akkor jogi értelemben nem volt jogsértő, vagyis nem lehetett kártérítésért
perelni, hiába volt nyilvánvaló, hogy azzal mégis csak kárt okozott, sokszor nem is keveset.
A jogi terminus technicusokra fogékonyak már biztos észlelték, hogy most sem kártérítésről,
hanem kártalanításról van szó….. a kártalanításhoz ugyanis nem kell jogszabályt sérteni,
az a jogszabályok alkalmazásával okozott kár ellensúlyozására használatos szakszó. Ez a
különbség persze a kifizetést nem érinti. Figyelni kel arra is, hogy az egyéves összeg alapul
vétele nem azt jelenti, hogy annyit kell kifizetni, hanem azt csak alapul kell venni. Nyilván
3 majd a gyakorlat eldönti, hogyan, de nyilván más a kártalanítás végösszege, ha 250 főt
vesznek el, mintha 2500-at.)
A feladat-ellátási szerződést a feladatot ellátó háziorvosi szolgáltató is megkötheti (ez eddig is
így volt, hogy az orvos hozta a cégét, vagy egyéni vállalkozóvá vált)
A közalkalmazotti jogviszonyban álló, praxisjoggal rendelkező háziorvos esetében a
törvényben foglaltakat a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban
kell alkalmazni (ez azért fontos, mert kimondja, hogy a közalkalmazottnak is lehet praxisjoga,
ami persze eddig is lehetett, de eloszlatja azt a tévhitet, hogy praxisjoga csak vállalkozó
orvosnak lehet).
Nem jogosult a működtetési jogra az az orvos, aki háziorvosi tevékenységet kizárólag
helyettesítés keretében végez (eddig is így volt).
A működtetési jog elidegenítéséhez előzetesen be kell szerezni a működtetési jog
megszerzését tanúsító hatósági bizonyítványt (eddig is így volt, a volt Megyei Ántsz-ekhez kell
elmenni, most Megyei Kormányhivatalnak hívják).
A működtetési jognak a törvény erejénél fogva történő megszerzése és az ezt tanúsító hatósági
bizonyítvány kiállítása illetékmentes. E rendelkezés nem vonatkozik a működtetési jog
további ingyenes, illetve ellenérték fejében történő megszerzésére (ez újdonság, fizetni kell a
papírokért ..... vagy nem is akkora újdonság ez ?)