Részletekkel kibővítve újra nekifutunk a témának...
Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (praxistörvény) 2012. január 15. napjától néhány helyen megváltozott, aminek áttekintése a praxisjogok folytatása és adás- vétele körében érdemesre méltó. A háziorvos továbbra is összefoglaló elnevezés, beleértendő
a gyermekorvos és a fogorvos is.
Pontosításra került, hogy a praxisjog nem „országos horgászengedély”, amivel bárhol lehet pecázni, hanem olyan területi ellátási kötelezettség, amely az önkormányzat által meghatározott körzetben végezhető.
A körzeteket az önkormányzatoknak rendeletben (jogszabály) és nem képviselő-testületi határozatban kell meghatároznia.
A praxisjog folytatatásától akkor beszélünk, ha a tulajdonos meghalt és a házastárs, illetőleg az egyenesági leszármazó képesítésénél fogva annak folytatására jogosult.
Fontos változások:
- a praxisjog folytatására nem jogosult örökös (nem orvos) a működtetési jogot a korábbi jogosult halálától számított immár 1 éven belül (korábban ez 6 hónap volt) ngyenesen vagy visszterhesen elidegenítheti.
- ha a praxisjog elidegenítésére jogosult személy e jogával az ott megjelölt határidőn belül nem él, a praxisjog megszűnik (ez korábban nem szerepelt ilyen egyértelműen a jogszabályban. A megszűnéshez a képviselő-testületnek ki kellett mondania, hogy a körzet tartósan betöltetlen, aminek megtörténtéig akár több év is eltelhetett. Most viszont az időmúlás minden további intézkedés nélkül is jogvesztő.)
- a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek miatti ellátási különbségek kiegyenlítésére, a hátrányos helyzetű települési önkormányzatok egészségügyi alapellátási feladatai megszervezésének segítésére külön jogszabály szerint működtetett Praxisprogram szolgál (ez újdonság, ez egy pénzalap, amiből lehet vásárlásra igényelni pénzt fenti településeken).
Régi új eljárási szabályok a praxisjog eladása során (nagyjából eddig is így csináltuk, ez volt a gyakorlat, de nem szerepelt jogszabályként meghatározva):
- első lépés: a praxisjog elidegenítésére vonatkozó szándékát - a praxisjogot megszerezni kívánó orvost is megjelölve - az azt elidegeníteni kívánó orvos bejelenti az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzatnak (mi azonban fentiek szerint azt javasoljuk, hogy a „nulladik” lépés az eladó és a vevő között egy adásvételi előszerződés legyen).
- második lépés: amennyiben az önkormányzat
- a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal - a praxisjog megszerzése esetén - az adott körzetben feladat-ellátási szerződést kíván kötni, erről a felek előszerződést kötnek (korábban az önkormányzat szándéknyilatkozatot adott ki arról, hogy amennyiben a vevő megvásárolja a praxisjogot, vele szerződést fognak kötni.)
- ha nem kíván a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal az adott körzetben feladat ellátási szerződést kötni, erről nyilatkoznia kell (ez eddig nem így volt, legfeljebb nem adta ki a szándéknyilatkozatot, ami persze jogilag a „nem”-el volt egyenértékű. Sajnos az elutasítás indoklása továbbra sem kötelező …..)
Praxisjog folytatása esetén vélelmezni kell, hogy az önkormányzat a praxisjogot folytató háziorvossal az adott körzetben a feladat-ellátási szerződést kíván kötni (szerencsés, hogy a praxisjogot folytató örökösnek nem kell az eladáskori folyamatot végigjárnia).
A törvény meghatározza a feladat-ellátási szerződés minimális kötelező tartalmát (ennél
több lehet benne, de kevesebb nem:
- a felek megnevezése, a személyes ellátásra kötelezett orvos megnevezésével,
- a praxisjoggal érintett körzet meghatározása,
- a felek kötelezettségeinek meghatározása, ideértve a települési önkormányzatnak a
fenntartáshoz történő hozzájárulására vonatkozó szabályokat (ez fontos, hogy meg kell
határozni ennek körét)
a rendelési idő meghatározása,
-
- az ügyeletben történő részvételre vonatkozó rendelkezések,
- a helyettesítésre vonatkozó rendelkezések,
- az ellátás nyújtásában részt vevő egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó
rendelkezések,
a szerződés időtartama,
-
- a felmondásra vonatkozó rendelkezések,
- a kártérítésre, kártalanításra vonatkozó rendelkezések (ez is fontos, hiszen az
önkormányzat is okozhat kárt az orvosnak).
A feladat-ellátási szerződés legrövidebb időtartama 5 év (ez eddig is így volt).
A települési önkormányzat a feladat-ellátási szerződést - indoklással - felmondja, ha
- a háziorvos a feladat-ellátási szerződésben vállalt kötelezettségeit írásbeli felszólítás
ellenére sem teljesíti, vagy folytatólagosan megszegi a jogszabályban foglalt
működésre vonatkozó előírásokat,
a háziorvos önálló egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultságát bármely
-
okból elveszti.
a feladat-ellátási szerződésben hat hónapnál rövidebb felmondási idő nem
-
határozható meg (fontos új védelmi elem).
A körzetmódosítás miatt bekövetkezett, a háziorvost ért kár esetén a települési
önkormányzat kártalanítási kötelezettséggel tartozik, amelynek megállapításánál
figyelembe kell venni a háziorvosi szolgáltató által a finanszírozása keretében kapott egy éves
összeget (ez óriási fejlődés, rengeteg jogvitát előzhet meg ez a rendelkezés körzetmódosítás
esetén. Eddig nem lehetett érdemben perelni az önkormányzatot ilyen esetben, mert a körzet
meghatározás az ő hatásköre és ha hatáskörében szabályszerűen eljárva döntött a körzethatár
módosításról, akkor jogi értelemben nem volt jogsértő, vagyis nem lehetett kártérítésért
perelni, hiába volt nyilvánvaló, hogy azzal mégis csak kárt okozott, sokszor nem is keveset.
A jogi terminus technicusokra fogékonyak már biztos észlelték, hogy most sem kártérítésről,
hanem kártalanításról van szó….. a kártalanításhoz ugyanis nem kell jogszabályt sérteni,
az a jogszabályok alkalmazásával okozott kár ellensúlyozására használatos szakszó. Ez a
különbség persze a kifizetést nem érinti. Figyelni kel arra is, hogy az egyéves összeg alapul
vétele nem azt jelenti, hogy annyit kell kifizetni, hanem azt csak alapul kell venni. Nyilván
majd a gyakorlat eldönti, hogyan, de nyilván más a kártalanítás végösszege, ha 250 főt
vesznek el, mintha 2500-at.)
A feladat-ellátási szerződést a feladatot ellátó háziorvosi szolgáltató is megkötheti (ez eddig is
így volt, hogy az orvos hozta a cégét, vagy egyéni vállalkozóvá vált)
A közalkalmazotti jogviszonyban álló, praxisjoggal rendelkező háziorvos esetében a
törvényben foglaltakat a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban
kell alkalmazni (ez azért fontos, mert kimondja, hogy a közalkalmazottnak is lehet praxisjoga,
ami persze eddig is lehetett, de eloszlatja azt a tévhitet, hogy praxisjoga csak vállalkozó
orvosnak lehet).
Nem jogosult a működtetési jogra az az orvos, aki háziorvosi tevékenységet kizárólag
helyettesítés keretében végez (eddig is így volt).
A működtetési jog elidegenítéséhez előzetesen be kell szerezni a működtetési jog
megszerzését tanúsító hatósági bizonyítványt (eddig is így volt, a volt Megyei Ántsz-ekhez kell
elmenni, most Megyei Kormányhivatalnak hívják).
A működtetési jognak a törvény erejénél fogva történő megszerzése és az ezt tanúsító hatósági
bizonyítvány kiállítása illetékmentes. E rendelkezés nem vonatkozik a működtetési jog
további ingyenes, illetve ellenérték fejében történő megszerzésére (ez újdonság, fizetni kell a
papírokért ..... vagy nem is akkora újdonság ez ?)
Az önálló orvosi tevékenységről szóló végrehajtásáról szóló 313/2011. (XII. 23.) Korm.
rendelet is több pontosítást, elnevezést tartalmaz.
Megszűnt a „működtetési jog” elnevezés, ami a közbeszédben „praxisjog” név alatt futott jog
jogi szakkifejezése volt és immár a jogszabály is a praxisjog kifejezést használja.
Bevezetésre kerül a „praxisengedély” kifejezés, amit a praxisjog jogosultja köteles beszerezni
és csak ennek birtokában végezheti a tevékenységét. Ezzel pontosításra került az, hogy az
orvos által egy másik orvostól megszerezhető jog a praxisjog, amit viszont az ÁNTSZ kiad,
a praxisengedély. Ez egyértelműsíti, hogy praxisjogot csak másik orvostól (vagy betöltetlen
praxis esetében az önkormányzat segítségével) lehet szerezni, ÁNTSZ-től, MOK-tól egyéb
szervezettől nem. A megszerzett praxisjog alapján azonban a tevékenység megkezdéséhez
további eljárásokra van szükség.
Ez a változtatás nem teljesen jelentéktelen, ugyanis egyértelműsíti azt, hogy a magántulajdon
alkotmányos védelme a praxisjogra is kiterjed, azaz a megszerzett praxisjogot elvenni,
elvonni senkitől sem lehet, mert az az orvos magántulajdona, viszont az az alapján végezhető
tevékenysége korlátozható, vagy megakadályozható a praxisengedély visszavonásával.
Pontosítja a rendelet, hogy mikor nyugszik a praxisengedély elvesztésének az eddigiekkel
megegyező 6 hónapos ideje: akkor, ha az orvos a tevékenységét keresőképtelensége,
hivatalos távolléte, szabadsága vagy gyermekápolás, - gondozás miatt nem végzi, illetve,
ha a munkavégzés a közmegbízatásával összeférhetetlen vagy közmegbízatása miatt a
tevékenységét ellátni nem tudja.
A praxisengedély kiadása annak az egészségügyi államigazgatási szervnek a hatáskörébe
tartozik, amely az adott praxisjoggal érintett egészségügyi szolgáltató működési engedélyének
kiadására jogosult.
A praxisengedélyt az engedélyező szerv annak az orvosnak adja ki, aki háziorvosi
tevékenység végzésére a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint jogosult, és megfelel a
feltételeknek. A praxisengedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a jogszabályban meghatározott alkalmassági vizsgálat eredményéről szóló igazolást,
b) a jogszabályban meghatározott feltételek fennállásáról szóló igazolásokat,
dokumentumokat.
A praxisengedély kiadása iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a praxisjog átruházásáról szóló szerződést (a jogszabály nem tiltja, hogy a benyújtandó
szerződésben a vételárra és annak kifizetésére vonatkozó rendelkezések helyett egy utalás
legyen, miszerint e kérdésről a felek külön okiratba foglalva állapodtak meg),
b) a kérelmező és az önkormányzat által kötött előszerződést (itt fontos tudni, hogy a
kérelmezőnek döntenie kell, hogy a tevékenységet egyéni vállalkozóként, egyéni cégként,
társas vállalkozóként, vagy ezek alkalmazottjaként kívánja-e ellátni? Más lehetőség,
megbízott, közreműködő, stb. már nincsen. A később vitákat elkerülendő javasoljuk, hogy már
ebbe az előszerződésbe foglaltassuk bele, hogy a kérelmező a tevékenységét milyen formában,
esetleg X. Bt-Kft. munkavállalójaként, ha nem kíván önálló vállalkozóvá válni látja majd el.
c) a praxisjog folytatása esetén (haláleset) a kérelmezőnek a folytatásra való jogosultságát
igazoló okiratokat, ideértve – több folytatásra jogosult személy esetén – a meghatározott
megállapodást is.
Nem kaphat praxisengedélyt az a kérelmet benyújtó orvos,
a) aki praxisengedéllyel már rendelkezik,
b) akitől a praxisjogot az orvosi tevékenysége gyakorlásával összefüggő jogszabálysértő
magatartása miatt visszavonták, a visszavonástól számított 5 évig.
Fenti a) pont alól az adásvételt jelentősen megkönnyítő kivétel, hogy amennyiben a praxisjog
jogosultja másik körzetre vonatkozó praxisjogot szerez, a korábbi praxisjog elidegenítéséig,
de legfeljebb az új praxisjog adásvételétől számított 6 hónapig az új praxisjogra vonatkozóan
kiadható praxisengedély, feltéve, hogy a korábbi praxisjoggal érintett körzetben a praxisjog
jogosultja a helyettesítéséről gondoskodik.
A praxisengedélyre vonatkozó határozatot közölni kell az ÁNTSZ-el, az OTH-val, az OALI-
val, az OEP-e és az állami adóhatósággal. (vagyis innentől kezdve nem lehet megúszni az
esetleges vagyonszerzési illetékfizetést, valamint esetleg annak igazolását, hogy honnan is volt
a vevőnek pénze praxisjog vásárlására)
A praxisengedélyt vissza kell vonni, ha
a) a praxisjog jogosultja a jog elnyerése iránti eljárás során az ügy érdemi elbírálása
szempontjából rosszhiszemű volt,
b) a praxisjog jogosultja a meghatározott feltételekkel már nem rendelkezik,
c) az ÁNTSZ vagy az engedélyező szerv három éven belül legalább két alkalommal
jogszabálysértés miatt intézkedett, és a háziorvos a határozatban foglaltaknak nem tett eleget,
d) az ÁNTSZ vagy az engedélyező szerv ismételt figyelmeztetése ellenére a háziorvos az
ellátást nem, illetve – a helyettesítés kivételével – nem személyesen nyújtja,
Rosszhiszeműnek minősül az az orvos, aki az eljárás során valamely, az engedély megadása
szempontjából fontos tényt, adatot, körülményt elhallgat, adatot meghamisít, vagy más módon
a hatóságot megtéveszti.
Ha a háziorvos a tevékenység ellátására egészségi ok miatt vált véglegesen alkalmatlanná, a
jogszabály szerinti alkalmassági vizsgálat időpontjától számított hetedik hónap első napján
kell a praxisengedélyét visszavonni.
Az előírás szerinti feltételek fennállását a praxisengedély kiadásától számított 5 évenként
ellenőrzik.
A helyettesítést olyan orvos láthatja el, aki megfelel a praxisjog megszerzéséhez és a
tevékenység gyakorlásához szükséges személyi feltételeknek.
A háziorvosi szolgáltatást nyújtó szervezetben önálló háziorvosi tevékenységet kizárólag
praxisjoggal rendelkező tag, illetve alkalmazott láthat el. (ezt azt jelenti, hogy megbízási
szerződés, közreműködői szerződés nem elfogadható.
Az egyéni vállalkozás, illetve egyéni cég esetében ez nem is kérdés, mert ott a vállalkozó
egyedül van, tehát neki lennie az ellátás nyújtására képesített személynek.
A praxisjog jogosultja – a helyettesítés kivételével – csak egy háziorvosi körzetben végezhet
önálló orvosi tevékenységet.
A praxisjogot elidegenítő háziorvos, illetve tartósan betöltetlen körzet esetén a helyettesítő
gondoskodik a szakmai feladatok, valamint – az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó
személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvénynek megfelelően – a bejelentkezett
betegek dokumentációjának és nyilvántartásának a háziorvosi szolgáltatást nyújtó új
háziorvos számára történő átadásáról.
A praxisjogot csak olyan személy részére lehet elidegeníteni, aki nem rendelkezik
praxisjoggal, de igazolja, hogy megfelel a praxisjog megszerzéséhez szükséges feltételeknek
(szerzőképességi igazolása van az ÁNTSZ-től).
A praxisjogra vonatkozó adásvételt az adásvétel megvalósulását követő 30 (harminc) napon
belül az eladó bejelenti a Praxiskezelőnek (fontos új eljárási szabály).
A praxisjogot elidegeníteni szándékozó háziorvos – ideértve a praxisjog elidegenítésére
ogosult egyéb személyt is – ezen szándékát bejelentheti a Praxiskezelőnek. A Praxiskezelő a
bejelentés alapján a honlapján – ingyenesen – közzéteszi:
a) az eladó nevét,
b) a praxisjoggal érintett körzet megnevezését,
c) a praxisjog vételárát.
A praxisjog értékének alapja – ha a felek másként nem rendelkeznek – a praxisjogot
érintő körzetben működő egészségügyi szolgáltatónak az eladást megelőző évben fizetett
finanszírozási összeg 80%-a (az alapot nyilván befolyásolja, ahogy eddig is befolyásolta a
körzet fekvése, a betegkör, a rendelő fölszereltsége, van-e váltótárs, az ellátás jellege (felnőtt-
vegyes-gyermek, a rendelő fekvése (városi szakrendelőben, vagy egyedül egy faluban), stb.