Engedjék meg, hogy figyelmükbe ajánljam jogvédő és önsegélyező egyesületünk - E.M.E.J.Ö.E. – munkáját, köztük különös tekintettel Önök számára a gyakorlatban is hasznos hírlevél-szolgáltatásunkat.
Személyiségi jogokat sértő, - bizonyíték(ok) szolgáltatása nélküli - hírnévrontó közlemény, hirdetés, cikk megjelenítésének következményei
Kérem, mielőtt a fentiek valamelyike Önöknél is előfordulna, a megjelenítést megelőzően - az esetleges jogvitákat elkerülendő - vegyék figyelembe az alábbiakat:
A jó hírnév megsértése miatt indítható büntetőeljárás, illetve kárigény
Magyarországon, illetve kis térségünkben is folyóiratok, heti- és havi lapok ellen rendszeresen indulnak különböző sajtóperek. Ezek általában helyreigazítási, kártérítési igény megítéléséért folyó polgári, illetve rágalmazás miatt indított büntetőjogi perek.
A magánvádas büntetőügyek, ahol a sértettek a bíróságtól a rágalmazók, becsületsértők bűnösségének megállapítását kérik (Btk. 179. § Rágalmazás, Btk. 180. § Becsületsértés), különös tekintettel annak sajtóban, azaz nagy nyilvánosság előtti megvalósulását, egyéb tömegtájékoztatási eszközzel, sokszorosítással vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététellel. Amennyiben a büntetőeljárásban megállapították a jogsértő bűnösségét, azaz a büntető tényállás megvalósulását, akkor a polgári bíróságon előterjesztett elégtétel-adási, kártérítési igénynek jogalapja is már részben megáll. Ilyenkor a károsult bizonyítja, hogy élete a rágalmazó, becsületsértő kijelentések következtében negatív irányban változott meg - ez nem vagyoni kártérítés igényét vonzza maga után. Továbbá, ha a sértettet ezen felül kár érte egy meg nem kapott megbízás, vagy egy biztosnak látszó állás elvesztése tekintetében a nagy nyilvánosság előtti becsületsértő kijelentés miatt – a jogsértő hírközlés vagyoni kártérítést alapoz meg, hiszen elesik a biztos jövedelemétől.
Bármely fenti esetben büntetőjogi felelősségre vonható a médiacég vétkes munkatársa is, illetve kártérítés megfizetésére kötelezhető az állítást közlő sajtóorgánum is egyetemlegesen a hirdetés feladójával.
Személyiségi jogokat sértő, - bizonyíték(ok) szolgáltatása nélküli - hírnévrontó közlemény, hirdetés, cikk megjelenítésének következményei
Kérem, mielőtt a fentiek valamelyike Önöknél is előfordulna, a megjelenítést megelőzően - az esetleges jogvitákat elkerülendő - vegyék figyelembe az alábbiakat:
A jó hírnév megsértése miatt indítható büntetőeljárás, illetve kárigény
Magyarországon, illetve kis térségünkben is folyóiratok, heti- és havi lapok ellen rendszeresen indulnak különböző sajtóperek. Ezek általában helyreigazítási, kártérítési igény megítéléséért folyó polgári, illetve rágalmazás miatt indított büntetőjogi perek.
A magánvádas büntetőügyek, ahol a sértettek a bíróságtól a rágalmazók, becsületsértők bűnösségének megállapítását kérik (Btk. 179. § Rágalmazás, Btk. 180. § Becsületsértés), különös tekintettel annak sajtóban, azaz nagy nyilvánosság előtti megvalósulását, egyéb tömegtájékoztatási eszközzel, sokszorosítással vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététellel. Amennyiben a büntetőeljárásban megállapították a jogsértő bűnösségét, azaz a büntető tényállás megvalósulását, akkor a polgári bíróságon előterjesztett elégtétel-adási, kártérítési igénynek jogalapja is már részben megáll. Ilyenkor a károsult bizonyítja, hogy élete a rágalmazó, becsületsértő kijelentések következtében negatív irányban változott meg - ez nem vagyoni kártérítés igényét vonzza maga után. Továbbá, ha a sértettet ezen felül kár érte egy meg nem kapott megbízás, vagy egy biztosnak látszó állás elvesztése tekintetében a nagy nyilvánosság előtti becsületsértő kijelentés miatt – a jogsértő hírközlés vagyoni kártérítést alapoz meg, hiszen elesik a biztos jövedelemétől.
Bármely fenti esetben büntetőjogi felelősségre vonható a médiacég vétkes munkatársa is, illetve kártérítés megfizetésére kötelezhető az állítást közlő sajtóorgánum is egyetemlegesen a hirdetés feladójával.