Elvárt béremelés 2012
A lényeg, hogy az elvárt 15 %-os bruttó béremelés a munkáltatónak „csak” 5 % pontos többletet fog jelenteni, mert a fölötte lévő 10 % pontnyi összeget az amúgy is fizetendő szociális hozzájárulási adó (SZHA) 27 %-os összegéből (régi nevén: munkáltatói TB-járulék) levonhatja, de csak akkor, ha mindegyik munkavállaló PÉNZBEN megkapja az elvárt bruttó 15 %-os emelést. Ennél kisebb, vagy nem csak pénzben történő emelésnél nem vehető igénybe az adókedvezmény és akkor sem, ha nem mindenki kapja meg azt. Tehát a 15 % nem vállalkozási bértömeg szinten értendő (az ügyvezető kap 30 %-ot míg az asszisztens 0 %-ot, ami így cégszinten átlagosan 15 %), hanem munkavállalónként külön-külön.
A kormányzati cél, ahogy már arról írtunk az, hogy a 15 %-os bruttó béremelés végső soron hozzájáruljon a 2012‐ben a havi szinten bruttó 216.806,- forint alatt kereső munkavállalók 2011. évi nettó nominális bérének megőrzéséhez, mert ezt a réteget érinti hátrányosan az adójóváírás megszüntetése. A 15 %-os bruttó béremelés nélkül ez a réteg kevesebb nettót keresne idén, mint keresett tavaly.
Természetesen a béremelést nem lehet kötelezővé tenni. A Kormányzat az emelést kétféle eszköz (egy pozitív és egy negatív) bevezetésével kívánja „önként” elérettetni a vállalkozásokkal. A pozitív eszköz a fent már leírt kedvezmény, azaz a béremelés 5 %-ot meghaladó része levonható az SZHA összegéből. A negatív pedig az, hogy aki nem adja meg a 15 %-ot legalább az alkalmazottak 2/3-ának, nem indulhat közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként.
Tehát: ha mindenki kap pénzben 15 %-ot = van adókedvezmény, ha legalább a 2/3 kap = nincs adókedvezmény, de nincs büntetés sem.
Emellett a törvény lehetőséget ad arra, hogy a 15 % béremelést 25 %-os részben béren kívüli juttatásokkal (cafetéria) biztosítsa a munkáltató. Ha cafetériát használunk, nincs adókedvezmény, de nincsen büntetés sem.
A rendelet hatálya a munkaviszonyban állókra terjed ki, amely körbe beletartoznak a munkából tartósan távol lévők, az ún. jogi állományba lévők is (pl. gyes, gyed, táppénz), tehát a már esetleg évek óta változatlan béreket aktualizálni kell akkor is, ha a munkába állás még nem valósult meg. Ha ez nem történik meg, nem lehet az adókedvezményt igénybe venni azon kizáró ok miatt, hogy nem minden munkavállaló kapta meg az elvárt béremelést. Természetesen a tartósan távollévőnek továbbra sem kell fizetni, ő kapja az adott ellátását, de a béremelést meg kell kapnia és ha munkába áll majd valamikor, már az új bére lesz a fizetése.
Amennyiben a vállalkozás az adókedvezményhez szükséges feltételeket teljesítette, az adókedvezmény a 2012‐ben újonnan belépett munkavállalók esetében is igényelhető, és a 2012-ben újonnan alakuló foglalkoztatók pedig automatikusan jogosultak a kedvezmény igénybevételére.
Fontos, hogy a 2012. év közben visszamenőleges hatállyal végrehajtott elvárt béremelés esetén – ha ezzel az elvárt béremelés valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló esetében teljes egészében pénzben teljesült az adott hónapokra vonatkozóan ‐ a kompenzáció visszamenőlegeses is érvényesíthető (önellenőrzéssel).
Az emelés alapja a 2011. évi személyi alapbér, tehát abban nem kell figyelembe venni a prémiumokat, jutalmakat, a 13. havi béreket, a távolléti díj stb. kifizetéseket és a rendszeres bérpótlékokat sem !!
A számításokat a részmunkaidőben (kevesebb, mint napi 8 óra) foglalkoztatottak esetében is a havi tényleges munkaidőre kell elvégezni, a teljes munkaidőre való átszámítás nem alkalmazható !!
KÉRJÜK, hogy a 2012. évben alkalmazandó bérösszegeket ezek ismeretében állapítsák meg és közöljék Irodánkkal.