2012-től a kedvezményes béren kívüli juttatásokban (cafetéria) immár az ellenkező nemű (jelző nélküli) élettársak is részesülhetnek (tavalyig csak az azonos neműeknek volt erre lehetőségük, akiket a jog „bejegyzett jelzőjű élettársaknak nevez) mint a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók. Ha azonban élettársunknak akarunk ilyen juttatást adni, egy adóhatósági ellenőrzés esetén nekünk kell igazolni, hogy valóban élettársak vagyunk.
Ezt a bizonyítást csak okiratban lehet megtenni, a másik fogkeféje a fürdőszobában, pizsamája / hálóinge az ágyban erre nem alkalmas, azt ugyanis bárki bármikor odateheti …..

A szomszéd tanúvallomása is vékonyka, hogy ők ketten mindig együtt jöttek-mentek, mert minden azért a szomszéd sem láthat, még ha nagyon kíváncsi természetű, akkor sem ….

Élettársi kapcsolat fennállásának okirati bizonyítéka lehet a közös lakcímet igazoló lakcímkártya, vagy nyilvántartásba vett Nyilatkozat. De a kettő együtt is rendelkezésre állhat.

A lakcímkártyát az Okmányiroda megcsinálja.

A Nyilatkozatot egymással élettársi kapcsolatban élő különnemű, nagykorú, nem cselekvőképtelen személyek közösen, közjegyző előtt élettársi kapcsolatuk fennállásáról nyilatkozatot tehessenek és kérjék annak, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett nyilvántartásba vételét.

A „válás”-hoz ez esetben elegendő az élettársi kapcsolat „fenn nem állásáról” egyoldalúan is nyilatkozatot tenni, illetve a közös lakcímről valamelyik félnek, vagy mindkettőnek lakcímkártya szerint is kijelentkezni.

Akik a nyilvántartásában az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat bejegyzéséig (ezt bármelyik fél jogosult önállóan bejelenteni) együtt szerepelnek, azokról- amíg mindkettőjük él vagy bármelyikük utóbb házasságot köt - vélelmezni kell, hogy egymással élettársi kapcsolatban állnak.

Tudni kell, hogy a fenti nyilvántartásba vétel nem azonos az anyakönyvvezető által bejegyzett élettársi kapcsolattal (ennek lehetőségével az azonos nemű élettársak élhetnek és így ők is adhatnak – kaphatnak cafetéria-elemeket)

Az élettársi nyilvántartás azt igazolja, hogy a feleknek egymással - a Polgári törvénykönyv 578/G. § szakasza szerinti - élettársi kapcsolata áll fenn. Szerepe - azon túl, hogy apasági vélelmet keletkeztet - az, hogy védi a nyilatkozattevőket és megkönnyíti a bizonyítást egy későbbi esetleges jogvita során.

Figyelni kell azonban arra, hogy a Ptk. 578/G. § (1) bekezdése kimondja: „Az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít."

Tehát a házassághoz képest nem a fele-fele, hanem a szerzésarányos elv valósul meg. Nem butaság az utolsó mondat miatt a háztartási munkát esetleg forintosítani, mert így lehet arányosítani a másik fél forintban kimutatott keresetével. Célszerű ezeket vagy főbb elemenként beárazni: bevásárlás, főzés, porszívózás, felmosás, mosás, vasalás, mosogatás, szemét levitele, stb. vagy egyfajta havi átalányban megállapodni, aminek alapja egy házvezetői díjazás lehet, amit a neten könnyű beszerezni, ellenőrizni.

Általában megfontolni érdemes élettársi szerződés megkötését a későbbi esetleges anyagi viták megelőzésére, elkerülésére.

Az élettársi nyilvántartás az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzésének időpontjától számított 100 évig közhitelesen tartalmazza az élettársaknak személyes adatait, továbbá az élettársak közös kérelmére tartalmazhatja az élettársak nyilatkozatát a születendő közös gyermekeik családi nevéről.

A Nyilatkozattételi eljárás menete:
- A nyilatkozat felvételére irányuló eljárás élettársak közös kérelemre vagy az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat esetén bármelyik élettárs kérelmére indul.

Közös kérelem esetén a közjegyző illetékességét az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja.

Élettársi kapcsolatra vonatkozó nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni (jogi képviselőt nem lehet meghatalmazni, hogy bizonyítsa, ki kinek mióta az élettársa…..)

A közjegyző az élettársi nyilvántartásba az adatokat a végzés meghozatalával egyidejűleg bejegyzi. A közjegyző élettársi nyilvántartásba történő bejegyzésről szóló jogerős végzésének ugyanaz a hatálya, mint a bíróság jogerős ítéletének.