Ingatlan illeték-kedvezmény ügyben hazánk 2011. decemberében pert nyert az Európai Bizottság ellen. Az Európai Unió Bírósága ítéletében kimondta ugyanis, hogy a magyar illetéktörvény megfelel a közösségi jognak. Így a Kormány is fellélegezhet, egy esetleges ellentétes ítélet ugyanis számottevő költségvetésibevétel-kieséssel járhatott volna.

Az Európai Bizottság még 2009-ben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Hazánkban a jelenleg érvényben levő szabályok szerint, ha magánszemély vevő másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül értékesíti, akkor az illeték alapja a vásárolt és eladott ingatlan forgalmi értékének különbözete.

Tekintettel arra, hogy az illetéktörvény tárgyi hatálya visszterhes vagyonátruházási illeték esetén csak belföldi ingatlanokra vonatkozik, a kedvezményes illetékkulcs kiszabására is csak akkor van lehetőség, ha valaki magyarországi lakástulajdonát adja el magyarországi lakóingatlan vásárlása érdekében.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint azonban ez a rendelkezés olyan alapjogokat sért, mint az uniós polgárok szabad mozgáshoz kapcsolódó joga, vagy a vállalkozások letelepedési joga, mivel hátrányosan különbözteti meg a nem magyar illetőségű személyeket.

A bíróság ítéletében kimondta, hogy a jogszabály azáltal, hogy megvonja a vitatott illetékkedvezményt azoktól a személyektől, akik Magyarországon szereznek lakóingatlant, de már eladták vagy el kívánják adni egy másik tagállamban lévő lakóingatlanukat, e személyekre súlyosabb illetékterhet ró, mint azokra, akik élhetnek a kedvezménnyel. Ez a pénzbeli hátrány azonban nem jelent szankciót (joghátrányt) más EU-tagállam polgárai, vagy hazai állampolgár vonatkozásában, mert ilyen rendelkezések meghozatalára minden ország jogosult saját adórendszere koherenciájának megőrzése érdekében. Erre hivatkozással a bíróság ítéletében kimondta, hogy az Illetéktörvény összhangban van az uniós joggal, és a bizottság keresetét elutasította.