Az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, klinikai szakpszichológusok működési nyilvántartását 2007.04.01-től az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (továbbiakban: Hivatal) vezeti, ezt megelőzően a nyilvántartás vezetése a megyei orvosi kamarák, illetve a gyógyszerész kamara feladata volt.
2007. 04.01-től -jétől a működési nyilvántartással kapcsolatos kérelmeket a Hivatalhoz kell benyújtani. Postacím: 1245 Budapest, Pf. 980.
Fontos változások:
2011.december 29-étől a továbbképzés szabályai jelentős mértékben módosultak.
2011. január 1-jétől mentesül a továbbképzési kötelezettség alól a 75. életévét betöltött orvos, fogorvos, gyógyszerész és klinikai szakpszichológus.
2011. november 7-étől a működési nyilvántartással kapcsolatos kérelem a http://adatlap.eekh.hu oldalon elektronikus úton is kitölthető. Az elektronikus kérelem nyomtatvány kitöltése során az egészségügyi dolgozó ellenőrizheti a működési nyilvántartásban jelenleg szereplő, valamennyi adatát.
2011. július 1-jétől a működési nyilvántartásba való felvételnek, illetve megújításnak a feltétele azok tekintetében, akiknek a kamarai törvény szerint kötelező a kamarai tagság, hogy a kérelmet benyújtó személy tagja legyen a szakképesítése szerint illetékes szakmai kamarának.
2011. július 1-jétől a működési nyilvántartás tartalmazza – többek között – az egészségügyi tevékenység gyakorlása során használt nevet. Ennek keretében az egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenység gyakorlása során használt nevét köteles megjeleníteni a névtábláján, valamint az orvosok, fogorvosok az orvosi bélyegzőjükön és az orvosi vényen is használják. Az egészségügyi dolgozónak a neve illetve az egészségügyi tevékenység gyakorlása során használt neve bárki számára megismerhető adat.
Kiknek szükséges a működési nyilvántartásba regisztráltatni?
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 110. §-ának (1)-(3) bekezdése szabályozza, hogy kiknek szükséges a működési nyilvántartásba bejegyeztetni magukat.
Egészségügyi tevékenység önállóan vagy felügyelet mellett végezhető.
Egészségügyi tevékenységet önállóan - az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel rendelkező és az adott szakképesítés tekintetében a kötelező továbbképzési kötelezettségét teljesített vagy a továbbképzési kötelezettség teljesítése alól e törvény szerint mentesült (aki a 75. életévét betöltötte) - a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet.
Egészségügyi tevékenységet felügyelet mellett az a személy végezhet:
- aki a szakképesítése megszerzéséhez szükséges képzésben vesz részt,
- akit a működési nyilvántartásból töröltek (ilyen esetekben a működési nyilvántartásba történő visszakerülése érdekében, az ahhoz szükséges ideig kell felügyelet mellett dolgoznia),
- aki működési nyilvántartását határidőben nem újította meg, vagy működési nyilvántartása lejárt és meghosszabbítási kérelmét jogerősen elutasították,
- aki megfelelő szakképesítés nélkül az egészségügyi tevékenység végzésében közreműködik.
Az egészségügyi tevékenységet felügyelet mellett végző személyeknek is rendelkezniük kell szakmai kamarai tagsággal!
Hogyan és milyen feltételekkel lehet a működési nyilvántartásba regisztráltatni?
A felvétel egyik feltétele az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásában való szereplése. Az alapnyilvántartásban szerepel minden olyan személy, aki Magyarországon az állam által elismert oktatási intézményben szerzett (vagy külföldön szerzett és Magyarországon honosított vagy elismert) egészségügyi szakképesítéssel rendelkezik. Az alapnyilvántartásba kerülés automatikusan történik, az oklevelet (vagy a honosításról/elismerésről szóló határozatot) kiállító intézmény által elektronikus úton megküldött adatok alapján a Hivatal alapnyilvántartásba veszi a szakképesítést szerzett személyeket. A Hivatal az orvos és fogorvos alapnyilvántartásba vételéről - az orvosi bélyegző elkészítése érdekében - értesíti az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat. Az orvosi bélyegzőt az OEP gyártja le, és az OEP-nél illetve területi szerveinél vehető át. Orvosi bélyegzővel kapcsolatos kérdésekben az OEP az illetékes hatóság.
Az alapnyilvántartásba vett személy neve, szakképesítése és alapnyilvántartási száma bárki számára megismerhető adat, amely megtekinthető a http://kereso.eekh.hu/oldalon, orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, klinikai szakpszichológusok címszó alatti keresőben.
A működési nyilvántartásba az alapnyilvántartásban szereplő személy a Hivatalhoz benyújtott (honlapról letölthető) kérelem formanyomtatványon kérheti a felvételét.
A működési nyilvántartásba történő felvételi kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
- formanyomtatvány hiánytalanul kitöltve, aláírva
- 3000, -Ft-os igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló postai csekk feladóvevénye vagy banki átutalási megbízás fénymásolata (a Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszáma: 10032000-00285788-00000000)
- 3 hónapnál nem régebbi eredeti erkölcsi bizonyítvány, ha erkölcsi bizonyítványt nem csatol, akkor - a 3000,- Ft-os igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolás mellett – a Hivatal számlaszámára utalt 3100,- Ft igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló postai csekk feladóvevénye vagy banki átutalási megbízás fénymásolata, amely az erkölcsi bizonyítvány hivatali úton történő beszerzésének a díja,
- kamarai tagságot igazoló okirat fénymásolata,
- a személyazonosító igazolvány fénymásolata,
- diplomáról, szakvizsgáról, egyéb egészségügyi szakképesítésről, tudományos fokozatról kiállított oklevél, bizonyítvány(ok) fénymásolata, illetve elismerésről, honosításról szóló határozat fénymásolata,
- nyelvvizsga bizonyítvány(ok) fénymásolata,
- munkáltatói igazolás (amennyiben a kérelmező már végez egészségügyi tevékenységet).
A működési nyilvántartásba történő első felvétel esetén erkölcsi bizonyítványt kell csatolnia az egészségügyi dolgozónak, vagy kérheti, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a működési nyilvántartást vezető szerv részére - annak a működési nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelme elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján továbbítsa.
„8 éves szabály”:
Az az egészségügyi dolgozó, aki a működési nyilvántartásba való felvételét
a) első alkalommal kéri, és az egészségügyi szakképesítése megszerzésének, illetve szakképesítése magyarországi elismerésének vagy honosításának napja óta több mint 8 év eltelt, vagy
b) a nyilvántartásból való törlését követően kéri,
a fenti feltételeken túl szakképesítésenként 250 továbbképzési pont igazolására köteles, kivéve ha betöltötte a 75. életévét. (a továbbképzésről szóló részben részletes tájékoztatót olvashat a továbbképzési kötelezettség igazolásának a rendjéről)
Továbbképzésre alapnyilvántartási számmal vagy működési nyilvántartási számmal lehet bejelentkezni.
A kérelem beérkezését követően – amennyiben nem áll fenn kizáró ok – a Hivatal felveszi a kérelmezőt a működési nyilvántartásba, amelyről határozatot és működési nyilvántartási igazolványt állít ki és tértivevényes levélben megküldi a kérelmező által megadott levelezési címre.
Meddig érvényes a működési nyilvántartás? Hogyan kell megújítani a működési nyilvántartást?
A működési nyilvántartás időtartama öt év, amely a nyilvántartott személy kérelmére újabb ötéves periódusra megújítható. A nyilvántartásba vételről (vagy a nyilvántartás megújításáról) szóló határozat tartalmazza a lejárat napját. A megújítás iránti kérelmet legkorábban a működési nyilvántartási ciklus lejáratának időpontját megelőző egy évvel, de legkésőbb a lejárat napjáig kell benyújtani.
A működési nyilvántartásba vett személynek a nyilvántartás időtartama alatt kötelező továbbképzésen kell részt vennie, mert a működési nyilvántartás megújításának a feltétele a kötelező továbbképzés teljesítése.
A nyilvántartás megújítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
• a megújítást kérelmező formanyomtatványt hiánytalanul kitöltve, aláírva
• 1000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló postai csekk feladóvevényét vagy banki átutalási megbízás másolatát (a Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszáma: 10032000-00285788-00000000)
• a továbbképzést vezető egyetem által, az adott szakképesítés(ek) tekintetében a továbbképzés teljesítéséről kiállított, eredeti továbbképzési pontösszesítő igazolás, kivéve ha betöltötte a 75. életévét,
• kamarai tagságot igazoló okiratot,
• a személyazonosító igazolvány fénymásolatát.
• A kérelem benyújtható postai úton a 1245 Budapest, Pf.:980-as postafiók címre küldve, vagy személyesen, ügyfélfogadási időben a 1051 Bp., Akadémia utca 7. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium épületének oldalában.
A kérelem a http://adatlap.eekh.hu oldalon elektronikus úton is kitölthető, amelyet postai úton is meg kell küldeni a Hivatal részére.
A kérelem beérkezését követően – amennyiben nem áll fenn kizáró ok – a Hivatal megújítja a kérelmező a működési nyilvántartását újabb 5 évre, amelyről határozatot és működési nyilvántartási igazolványt állít ki és tértivevényes levélben megküldi a kérelmező által megadott levelezési címre.
A Hivatal az érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozó tekintetében a működési nyilvántartás érvényességi ideje alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a működési nyilvántartásba vett személy nem áll-e olyan bűncselekménnyel kapcsolatosan a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt, amely miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt.
A hatósági ellenőrzés céljából a működési nyilvántartást vezető szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a működési nyilvántartásba vett személy áll-e olyan bűncselekménnyel kapcsolatosan a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt, amely miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt.
A továbbképzésére vonatkozó szabályok 2011. december 29-étől
A továbbképzés szabályait az Eütv., továbbá a 2011. december 29-étől hatályba lépett új jogszabály (64/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet) szabályozza. A korábban hatályos 52/2003. (VIII. 22.) ESZCSM rendelet hatályon kívül helyezésre került.
Az Eütv. 116/B. §-a alapján az egészségügyi tevékenységet önállóan végző, egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek (a továbbiakban: továbbképzésre kötelezett) egészségügyi szakmai továbbképzésben (a továbbiakban: továbbképzés) kötelesek részt venni.
A továbbképzés továbbképzési időszakokban történik. A továbbképzési időszak tartama 5 év. Az első továbbképzési időszak kezdete a továbbképzésre kötelezett működési nyilvántartásba történő felvételének a napja.
A fentiek alapján aki belépett a működési nyilvántartásba, vagy 8 évnél régebbi szakképesítéssel szeretne belépni a működési nyilvántartásba, annak részt kell vennie továbbképzéseken, azonban mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az az egészségügyi dolgozó, aki 75. életévét betöltötte.
Továbbképzésre működési nyilvántartási számmal, ennek hiányában alapnyilvántartási számmal lehet bejelentkezni. Az alapnyilvántartási szám megtekinthető a http://kereso.eekh.hu oldalon, az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, klinikai szakpszichológusok címszó alatti keresőben.
Az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők folyamatos továbbképzéséről szóló 64/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: továbbképzési rendelet) szabályozza részletesen a pontgyűjtést.
A továbbképzésre kötelezettnek továbbképzésre az általa választott 4 hazai egyetem szak- és továbbképzési központjába kell bejelentkeznie.
A továbbképzési pontösszesítőt a nyilvántartott személy továbbképzését vezető egyetem szak- és továbbképzési központja állítja ki. A pontösszesítő tartalmazza a működési nyilvántartás ötéves ciklusa alatt a szakképesítésenként összegyűjtött gyakorlati és elméleti kreditpontokat.
A továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt szakképesítésenként legalább 250 pontot kell teljesítenie.
Egy évben szakképesítésenként 100 pontnál több elméleti pontérték nem ismerhető el. Egy továbbképzési időszakból a következő időszakba legfeljebb 50 – a továbbképzési időszak utolsó évében szerzett – továbbképzési pont vihető át. Az így átvitt pontérték szabadon választható elméleti pontként kerül elismerésre
A továbbképzési időszak teljesítéséhez a továbbképzésre kötelezettnek szakképesítésenként a továbbképzési rendelet szerinti,
a) a szakképesítésének megfelelő, szakterületenként szervezett kötelező szintentartó továbbképzésen,
b) szabadon választható elméleti továbbképzésen és
c) gyakorlati továbbképzésen
kell részt vennie.
Elméleti továbbképzések:
a) Kötelező szinten tartó továbbképzés
A továbbképzési időszak alatt a továbbképzésre kötelezettnek szakképesítésenként legalább 50 pontot kötelező szinten tartó továbbképzés teljesítésével kell megszereznie.
Azon továbbképzésre kötelezett esetében, aki több szakképesítésének megfelelő szakmát önállóan gyakorol, az általa teljesített kötelező szinten tartó továbbképzés pontértéke valamennyi olyan szakképesítése tekintetében elismerésre kerül, amely a teljesített továbbképzés célcsoportjában szerepel.
A kötelező szinten tartó továbbképzés írásbeli tudásszint felmérő teszttel zárul, és azt úgy kell megszervezni, hogy az azon való részvétellel – sikeres tudásszint felmérő teszt esetén – megszerezhető legyen 50 pont.
A továbbképzési időszak alatt egy kötelező szinten tartó továbbképzés a továbbképzésre kötelezett számára térítésmentes.
b) szabadon választható elméleti továbbképzés
Szabadon választható elméleti továbbképzésnek minősül:
a) az ESZTT által előre minősített elméleti továbbképzési tanfolyam,
b) munkahelyen belül szervezett rendszeres továbbképzés,
c) szakmai célú tanulmányút,
d) az adott szakterületen végzett tudományos tevékenység,
e) egyéni továbbképzés.
A továbbképzési időszak alatt a továbbképzésre kötelezettnek szakképesítésenként legalább 25 pontot olyan, előre minősített tanfolyam teljesítésével kell megszereznie, amelynek a célcsoportjában szakképesítése (szakképesítései) szerepel (szerepelnek).
A továbbképzési időszak elméleti része teljesítettnek minősül az adott továbbképzési időszakban PhD fokozat vagy habilitáció megszerzése esetén!
Gyakorlati továbbképzés:
A továbbképzési időszak gyakorlati részének teljesítéséhez a továbbképzésre kötelezettnek legalább 3 évet kell hazai vagy külföldi foglalkoztatónál a szakképesítése (szakképesítései) szerinti szakterületnek megfelelő munkakörben eltöltenie. Egy év gyakorlati idő értéke 20 pont.
A gyakorlat időtartamát munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló kérelmező esetén a foglalkoztató, ennek hiányában a működési engedély kiállítója igazolja. A munkáltató lehet a foglalkoztatástól függően a kérelmező jelenlegi vagy korábbi munkáltatója. Az igazolás tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, a gyakorolt szakképesítés (szakképesítések) megnevezését és a gyakorlat időtartamát. A gyakorlat időtartamát a kérelmező foglalkoztatójának jogutód nélküli megszűnése esetén szerződés vagy a munkavégzés igazolására alkalmas és a gyakorlat időtartamát alátámasztó egyéb dokumentum igazolja.
A továbbképzési pontok számításánál egy évnél rövidebb gyakorlati idő is figyelembe vehető, amennyiben a továbbképzésre kötelezett igazolja, hogy legalább két egymást követő hónapon át hazai vagy külföldi egészségügyi szolgáltatónál a szakképesítése (szakképesítései) szerinti szakterületnek megfelelő munkakörben végzett egészségügyi tevékenységet. Az így teljesített gyakorlati idő értéke kéthavonként 3 pont.
Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a pontszám a teljes munkaidőhöz mérten, időarányosan kerül beszámításra.
Aki a továbbképzési időszak alatt a szükséges 60 pontot nem szerezte meg, a gyakorlati rész teljesítését felsőoktatási intézményben vagy oktató-gyakorló egészségügyi szolgáltatónál 1–3 hónapig tartó, felügyelet mellett végzett kiegészítő gyakorlati továbbképzéssel pótolhatja. Az így teljesített gyakorlati idő értéke havonta 20 pont.
A felügyeletet ellátó személy e tevékenységéért havonta 10 szabadon választható elméleti továbbképzési pontra jogosult.
A felügyelet mellett való munkavégzést – azaz a kiegészítő gyakorlati továbbképzést is – a felügyelt személy köteles bejelenteni a felügyelet mellett végzett tevékenység megkezdésétől számított tizenöt napon belül a Hivatal irányába is. Az erről szóló nyilatkozatnak a következő adatokat kell tartalmaznia:
• a felügyelt személy természetes személyazonosító adatai, működési nyilvántartási száma,
• a munkahely, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján történő egészségügyi tevékenységvégzés helye, megnevezése, címe, a szakterület megnevezése, amely területen az egészségügyi dolgozó munkát végez, a munkavégzésre irányuló jogviszony jellege, munkahely pecsétje
• a felügyelet melletti tevékenységgyakorlás kezdete és időtartama, a felügyeletet ellátó személy neve, működési nyilvántartási száma, a felügyeletet ellátó személy aláírásával ellátva.
A bejelentett felügyeletet a Hivatal rögzíti a rendszerben, erről visszaigazolást nem küld sem az ügyfélnek, sem a munkáltatónak. Javasolt egy példányt a munkáltatónak is megtartania, mellyel egy ellenőrzés során igazolni tudja, hogy gondoskodtak felügyelő személy kijelöléséről, és erről Hivatalt is értesítették.
Felügyelő személy az lehet, aki ugyanazon a szakterületen ugyanolyan, vagy magasabb szakképesítéssel rendelkezik, mint a felügyelt személy, és a működési nyilvántartásban érvényes működési ciklussal szerepel.
Annak a továbbképzésre kötelezettnek az esetében, aki folyamatban lévő továbbképzési időszak ideje alatt szerez újabb szakképesítést, az újabb szakképesítés tekintetében a működési nyilvántartás első alkalommal történő megújítása a folyamatban lévő továbbképzési időszak lejártakor történik. A folyamatban lévő továbbképzési időszakban megszerzett új szakképesítés vonatkozásában a működési nyilvántartás első alkalommal történő megújításakor a továbbképzési időszak – az új szakképesítés megszerzésére figyelemmel – teljesítettnek minősül.
Külföldön végzett egészségügyi tevékenység esetén a külföldi államban az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges, és megszerzett elméleti és gyakorlati pontokat szintén a továbbképzést vezető egyetem szak- és továbbképzési központjához kell benyújtani.
Egészségügyi tevékenység szüneteltetése esetén meghosszabbítható-e a működési nyilvántartás ötéves ciklusa?
A meghosszabbítás nem azonos a nyilvántartás újabb öt évre történő megújításával!!
Az Eütv. 113 § (3) bekezdése alapján a működési nyilvántartás ötéves időtartama egy alkalommal, az egészségügyi tevékenység Magyarországon vagy az EGT valamely más tagállamában történő szüneteltetésének időtartamára, de legfeljebb három évre meghosszabbítható.
A meghosszabbítás iránti kérelmet a működési nyilvántartás időtartama alatt, de legkésőbb annak lejárta napjáig kell benyújtani az alábbi szünetelési indokokra tekintettel:
-doktori képzésben történő részvétel, illetve más ösztöndíjas tudományos munka
-GYED, GYES
-baleset vagy tartós betegség miatti keresőképtelenség
-10 éven aluli gyermek, illetve tartósan gondozásra szoruló hozzátartozó otthoni ápolása, gondozása
-katonai, illetve polgári szolgálat teljesítése
-honvédelmi munkakötelezettség teljesítése
-közfeladat ellátása (Amennyiben a közfeladat alapjául szolgáló jogviszony 2011. január 1-jét megelőzően keletkezett, a működési nyilvántartást a közfeladat ellátásának teljes idejével kell meghosszabbítani. Ha a közfeladat alapjául szolgáló jogviszony 2011. január 1-jét követően keletkezett, akkor a működési nyilvántartást a közfeladat ellátásának időtartamával, de legfeljebb öt évvel lehet meghosszabbítani. (Az Eütv. 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezése alapján)
A meghosszabbítás/szüneteltetés iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
• a formanyomtatvány kitöltve, aláírva
• 3000,- Ft-os igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló postai csekk feladóvevénye vagy banki átutalási megbízás másolata (a Hivatal számlaszáma: 10032000-00285788-00000000)
• meghosszabbítás alapjául szolgáló dokumentumok (pl.: TGYÁS, GYED, GYES Magyar Államkincstár, vagy munkáltató általi igazolása, doktori képzésben történő részvétel, illetve más ösztöndíjjal támogatott tudományos munka igazolása, baleset vagy tartós betegség miatti keresőképtelenség igazolása, 10 éven aluli gyermek, illetve tartósan gondozásra szoruló hozzátartozó otthoni ápolásának, gondozásának az igazolása, vagy katonai, illetve polgári szolgálat teljesítéséről, honvédelmi munkakötelezettség teljesítéséről szóló igazolás, közfeladat ellátása esetén a munkáltató munkavégzés helyére, időtartamára vonatkozó igazolása,)
• a személyazonosító igazolvány fénymásolata
A működési nyilvántartás meghosszabbításáról a Hivatal határozatban rendelkezik.
A szüneteltetésre/meghosszabbításra okot adó körülmény megszűnését a működési nyilvántartásban szereplő személy 30 napon belül köteles bejelenteni.
Milyen esetekben törölhető a nyilvántartott személy a működési nyilvántartásból?
- aki olyan bűncselekménnyel kapcsolatosan áll a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt, amely miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy aki az egészségügyi tevékenység folytatását
kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll,
-akit egészségi állapota következtében az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi tevékenység folytatására véglegesen alkalmatlanná nyilvánított,
-akit belátási képessége csökkenése következtében az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi tevékenység gyakorlásától eltiltott,
-aki felróható magatartásával a működési nyilvántartást vezető szervvel a nyilvántartás körébe tartozó valótlan adatot közöl,
-aki szakirányú szakképesítéshez kötött tevékenységet - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a megfelelő szakképesítés, illetve szakirányú szakképesítés működési nyilvántartásba történő bejelentése nélkül vagy azt megelőzően kezd meg,
-aki elhalálozott,
-aki a törlését kéri
-akinek kamarai tagsága megszűnt .
Hogyan kerülhet vissza a nyilvántartott személy a törlés után a működési nyilvántartásba?
Amennyiben a nyilvántartott személyt a Hivatal törli a működési nyilvántartásból (illetve 2007. április 1-ét megelőzően az orvosi kamara jogerős határozatával törölte), akkor kérelmezheti működési nyilvántartásba való visszavételét, amikor a törlés oka megszűnik.
A működési nyilvántartásból törölt, vagy abban nem szereplő személy, illetve az a működési nyilvántartásban szereplő személy, akinek nincs érvényes működési nyilvántartási ciklusa felügyelet mellett végezhet egészségügyi tevékenységet!
Érinti-e a működési nyilvántartás a pro familia receptírási jogot?
Az orvosi bélyegző az alapnyilvántartásba vételtől kezdve illeti meg az orvosokat, fogorvosokat. A pro familia receptírási jog nem függ össze a működési nyilvántartásban való szerepléssel, tehát az a személy, aki rendelkezik orvosi bélyegzővel (függetlenül attól, hogy szerepel-e a működési nyilvántartásban, vagy sem) rendelkezik a pro familia joggal.
Hogyan szerezhető be igazolás a működési nyilvántartásban történő regisztrációról?
A Hivatalhoz benyújtott kérelem alapján a Hivatal kivonatot/igazolást állít ki a működési nyilvántartásban szereplő, és más módon közhitelesen nem igazolható adatokról. A kérelem mellé csatolni kell magyar nyelvű kivonat iránti kérelem esetén 100,- Ft értékű illetékbélyeget, angol nyelvű kivonat iránti kérelem esetén 300,- Ft értékű illetékbélyeget.
2007. 04.01-től -jétől a működési nyilvántartással kapcsolatos kérelmeket a Hivatalhoz kell benyújtani. Postacím: 1245 Budapest, Pf. 980.
Fontos változások:
2011.december 29-étől a továbbképzés szabályai jelentős mértékben módosultak.
2011. január 1-jétől mentesül a továbbképzési kötelezettség alól a 75. életévét betöltött orvos, fogorvos, gyógyszerész és klinikai szakpszichológus.
2011. november 7-étől a működési nyilvántartással kapcsolatos kérelem a http://adatlap.eekh.hu oldalon elektronikus úton is kitölthető. Az elektronikus kérelem nyomtatvány kitöltése során az egészségügyi dolgozó ellenőrizheti a működési nyilvántartásban jelenleg szereplő, valamennyi adatát.
2011. július 1-jétől a működési nyilvántartásba való felvételnek, illetve megújításnak a feltétele azok tekintetében, akiknek a kamarai törvény szerint kötelező a kamarai tagság, hogy a kérelmet benyújtó személy tagja legyen a szakképesítése szerint illetékes szakmai kamarának.
2011. július 1-jétől a működési nyilvántartás tartalmazza – többek között – az egészségügyi tevékenység gyakorlása során használt nevet. Ennek keretében az egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenység gyakorlása során használt nevét köteles megjeleníteni a névtábláján, valamint az orvosok, fogorvosok az orvosi bélyegzőjükön és az orvosi vényen is használják. Az egészségügyi dolgozónak a neve illetve az egészségügyi tevékenység gyakorlása során használt neve bárki számára megismerhető adat.
Kiknek szükséges a működési nyilvántartásba regisztráltatni?
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 110. §-ának (1)-(3) bekezdése szabályozza, hogy kiknek szükséges a működési nyilvántartásba bejegyeztetni magukat.
Egészségügyi tevékenység önállóan vagy felügyelet mellett végezhető.
Egészségügyi tevékenységet önállóan - az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel rendelkező és az adott szakképesítés tekintetében a kötelező továbbképzési kötelezettségét teljesített vagy a továbbképzési kötelezettség teljesítése alól e törvény szerint mentesült (aki a 75. életévét betöltötte) - a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet.
Egészségügyi tevékenységet felügyelet mellett az a személy végezhet:
- aki a szakképesítése megszerzéséhez szükséges képzésben vesz részt,
- akit a működési nyilvántartásból töröltek (ilyen esetekben a működési nyilvántartásba történő visszakerülése érdekében, az ahhoz szükséges ideig kell felügyelet mellett dolgoznia),
- aki működési nyilvántartását határidőben nem újította meg, vagy működési nyilvántartása lejárt és meghosszabbítási kérelmét jogerősen elutasították,
- aki megfelelő szakképesítés nélkül az egészségügyi tevékenység végzésében közreműködik.
Az egészségügyi tevékenységet felügyelet mellett végző személyeknek is rendelkezniük kell szakmai kamarai tagsággal!
Hogyan és milyen feltételekkel lehet a működési nyilvántartásba regisztráltatni?
A felvétel egyik feltétele az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásában való szereplése. Az alapnyilvántartásban szerepel minden olyan személy, aki Magyarországon az állam által elismert oktatási intézményben szerzett (vagy külföldön szerzett és Magyarországon honosított vagy elismert) egészségügyi szakképesítéssel rendelkezik. Az alapnyilvántartásba kerülés automatikusan történik, az oklevelet (vagy a honosításról/elismerésről szóló határozatot) kiállító intézmény által elektronikus úton megküldött adatok alapján a Hivatal alapnyilvántartásba veszi a szakképesítést szerzett személyeket. A Hivatal az orvos és fogorvos alapnyilvántartásba vételéről - az orvosi bélyegző elkészítése érdekében - értesíti az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat. Az orvosi bélyegzőt az OEP gyártja le, és az OEP-nél illetve területi szerveinél vehető át. Orvosi bélyegzővel kapcsolatos kérdésekben az OEP az illetékes hatóság.
Az alapnyilvántartásba vett személy neve, szakképesítése és alapnyilvántartási száma bárki számára megismerhető adat, amely megtekinthető a http://kereso.eekh.hu/oldalon, orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, klinikai szakpszichológusok címszó alatti keresőben.
A működési nyilvántartásba az alapnyilvántartásban szereplő személy a Hivatalhoz benyújtott (honlapról letölthető) kérelem formanyomtatványon kérheti a felvételét.
A működési nyilvántartásba történő felvételi kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
- formanyomtatvány hiánytalanul kitöltve, aláírva
- 3000, -Ft-os igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló postai csekk feladóvevénye vagy banki átutalási megbízás fénymásolata (a Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszáma: 10032000-00285788-00000000)
- 3 hónapnál nem régebbi eredeti erkölcsi bizonyítvány, ha erkölcsi bizonyítványt nem csatol, akkor - a 3000,- Ft-os igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolás mellett – a Hivatal számlaszámára utalt 3100,- Ft igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló postai csekk feladóvevénye vagy banki átutalási megbízás fénymásolata, amely az erkölcsi bizonyítvány hivatali úton történő beszerzésének a díja,
- kamarai tagságot igazoló okirat fénymásolata,
- a személyazonosító igazolvány fénymásolata,
- diplomáról, szakvizsgáról, egyéb egészségügyi szakképesítésről, tudományos fokozatról kiállított oklevél, bizonyítvány(ok) fénymásolata, illetve elismerésről, honosításról szóló határozat fénymásolata,
- nyelvvizsga bizonyítvány(ok) fénymásolata,
- munkáltatói igazolás (amennyiben a kérelmező már végez egészségügyi tevékenységet).
A működési nyilvántartásba történő első felvétel esetén erkölcsi bizonyítványt kell csatolnia az egészségügyi dolgozónak, vagy kérheti, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a működési nyilvántartást vezető szerv részére - annak a működési nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelme elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján továbbítsa.
„8 éves szabály”:
Az az egészségügyi dolgozó, aki a működési nyilvántartásba való felvételét
a) első alkalommal kéri, és az egészségügyi szakképesítése megszerzésének, illetve szakképesítése magyarországi elismerésének vagy honosításának napja óta több mint 8 év eltelt, vagy
b) a nyilvántartásból való törlését követően kéri,
a fenti feltételeken túl szakképesítésenként 250 továbbképzési pont igazolására köteles, kivéve ha betöltötte a 75. életévét. (a továbbképzésről szóló részben részletes tájékoztatót olvashat a továbbképzési kötelezettség igazolásának a rendjéről)
Továbbképzésre alapnyilvántartási számmal vagy működési nyilvántartási számmal lehet bejelentkezni.
A kérelem beérkezését követően – amennyiben nem áll fenn kizáró ok – a Hivatal felveszi a kérelmezőt a működési nyilvántartásba, amelyről határozatot és működési nyilvántartási igazolványt állít ki és tértivevényes levélben megküldi a kérelmező által megadott levelezési címre.
Meddig érvényes a működési nyilvántartás? Hogyan kell megújítani a működési nyilvántartást?
A működési nyilvántartás időtartama öt év, amely a nyilvántartott személy kérelmére újabb ötéves periódusra megújítható. A nyilvántartásba vételről (vagy a nyilvántartás megújításáról) szóló határozat tartalmazza a lejárat napját. A megújítás iránti kérelmet legkorábban a működési nyilvántartási ciklus lejáratának időpontját megelőző egy évvel, de legkésőbb a lejárat napjáig kell benyújtani.
A működési nyilvántartásba vett személynek a nyilvántartás időtartama alatt kötelező továbbképzésen kell részt vennie, mert a működési nyilvántartás megújításának a feltétele a kötelező továbbképzés teljesítése.
A nyilvántartás megújítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
• a megújítást kérelmező formanyomtatványt hiánytalanul kitöltve, aláírva
• 1000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló postai csekk feladóvevényét vagy banki átutalási megbízás másolatát (a Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszáma: 10032000-00285788-00000000)
• a továbbképzést vezető egyetem által, az adott szakképesítés(ek) tekintetében a továbbképzés teljesítéséről kiállított, eredeti továbbképzési pontösszesítő igazolás, kivéve ha betöltötte a 75. életévét,
• kamarai tagságot igazoló okiratot,
• a személyazonosító igazolvány fénymásolatát.
• A kérelem benyújtható postai úton a 1245 Budapest, Pf.:980-as postafiók címre küldve, vagy személyesen, ügyfélfogadási időben a 1051 Bp., Akadémia utca 7. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium épületének oldalában.
A kérelem a http://adatlap.eekh.hu oldalon elektronikus úton is kitölthető, amelyet postai úton is meg kell küldeni a Hivatal részére.
A kérelem beérkezését követően – amennyiben nem áll fenn kizáró ok – a Hivatal megújítja a kérelmező a működési nyilvántartását újabb 5 évre, amelyről határozatot és működési nyilvántartási igazolványt állít ki és tértivevényes levélben megküldi a kérelmező által megadott levelezési címre.
A Hivatal az érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozó tekintetében a működési nyilvántartás érvényességi ideje alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a működési nyilvántartásba vett személy nem áll-e olyan bűncselekménnyel kapcsolatosan a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt, amely miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt.
A hatósági ellenőrzés céljából a működési nyilvántartást vezető szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a működési nyilvántartásba vett személy áll-e olyan bűncselekménnyel kapcsolatosan a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt, amely miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt.
A továbbképzésére vonatkozó szabályok 2011. december 29-étől
A továbbképzés szabályait az Eütv., továbbá a 2011. december 29-étől hatályba lépett új jogszabály (64/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet) szabályozza. A korábban hatályos 52/2003. (VIII. 22.) ESZCSM rendelet hatályon kívül helyezésre került.
Az Eütv. 116/B. §-a alapján az egészségügyi tevékenységet önállóan végző, egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek (a továbbiakban: továbbképzésre kötelezett) egészségügyi szakmai továbbképzésben (a továbbiakban: továbbképzés) kötelesek részt venni.
A továbbképzés továbbképzési időszakokban történik. A továbbképzési időszak tartama 5 év. Az első továbbképzési időszak kezdete a továbbképzésre kötelezett működési nyilvántartásba történő felvételének a napja.
A fentiek alapján aki belépett a működési nyilvántartásba, vagy 8 évnél régebbi szakképesítéssel szeretne belépni a működési nyilvántartásba, annak részt kell vennie továbbképzéseken, azonban mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az az egészségügyi dolgozó, aki 75. életévét betöltötte.
Továbbképzésre működési nyilvántartási számmal, ennek hiányában alapnyilvántartási számmal lehet bejelentkezni. Az alapnyilvántartási szám megtekinthető a http://kereso.eekh.hu oldalon, az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, klinikai szakpszichológusok címszó alatti keresőben.
Az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők folyamatos továbbképzéséről szóló 64/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: továbbképzési rendelet) szabályozza részletesen a pontgyűjtést.
A továbbképzésre kötelezettnek továbbképzésre az általa választott 4 hazai egyetem szak- és továbbképzési központjába kell bejelentkeznie.
A továbbképzési pontösszesítőt a nyilvántartott személy továbbképzését vezető egyetem szak- és továbbképzési központja állítja ki. A pontösszesítő tartalmazza a működési nyilvántartás ötéves ciklusa alatt a szakképesítésenként összegyűjtött gyakorlati és elméleti kreditpontokat.
A továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt szakképesítésenként legalább 250 pontot kell teljesítenie.
Egy évben szakképesítésenként 100 pontnál több elméleti pontérték nem ismerhető el. Egy továbbképzési időszakból a következő időszakba legfeljebb 50 – a továbbképzési időszak utolsó évében szerzett – továbbképzési pont vihető át. Az így átvitt pontérték szabadon választható elméleti pontként kerül elismerésre
A továbbképzési időszak teljesítéséhez a továbbképzésre kötelezettnek szakképesítésenként a továbbképzési rendelet szerinti,
a) a szakképesítésének megfelelő, szakterületenként szervezett kötelező szintentartó továbbképzésen,
b) szabadon választható elméleti továbbképzésen és
c) gyakorlati továbbképzésen
kell részt vennie.
Elméleti továbbképzések:
a) Kötelező szinten tartó továbbképzés
A továbbképzési időszak alatt a továbbképzésre kötelezettnek szakképesítésenként legalább 50 pontot kötelező szinten tartó továbbképzés teljesítésével kell megszereznie.
Azon továbbképzésre kötelezett esetében, aki több szakképesítésének megfelelő szakmát önállóan gyakorol, az általa teljesített kötelező szinten tartó továbbképzés pontértéke valamennyi olyan szakképesítése tekintetében elismerésre kerül, amely a teljesített továbbképzés célcsoportjában szerepel.
A kötelező szinten tartó továbbképzés írásbeli tudásszint felmérő teszttel zárul, és azt úgy kell megszervezni, hogy az azon való részvétellel – sikeres tudásszint felmérő teszt esetén – megszerezhető legyen 50 pont.
A továbbképzési időszak alatt egy kötelező szinten tartó továbbképzés a továbbképzésre kötelezett számára térítésmentes.
b) szabadon választható elméleti továbbképzés
Szabadon választható elméleti továbbképzésnek minősül:
a) az ESZTT által előre minősített elméleti továbbképzési tanfolyam,
b) munkahelyen belül szervezett rendszeres továbbképzés,
c) szakmai célú tanulmányút,
d) az adott szakterületen végzett tudományos tevékenység,
e) egyéni továbbképzés.
A továbbképzési időszak alatt a továbbképzésre kötelezettnek szakképesítésenként legalább 25 pontot olyan, előre minősített tanfolyam teljesítésével kell megszereznie, amelynek a célcsoportjában szakképesítése (szakképesítései) szerepel (szerepelnek).
A továbbképzési időszak elméleti része teljesítettnek minősül az adott továbbképzési időszakban PhD fokozat vagy habilitáció megszerzése esetén!
Gyakorlati továbbképzés:
A továbbképzési időszak gyakorlati részének teljesítéséhez a továbbképzésre kötelezettnek legalább 3 évet kell hazai vagy külföldi foglalkoztatónál a szakképesítése (szakképesítései) szerinti szakterületnek megfelelő munkakörben eltöltenie. Egy év gyakorlati idő értéke 20 pont.
A gyakorlat időtartamát munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló kérelmező esetén a foglalkoztató, ennek hiányában a működési engedély kiállítója igazolja. A munkáltató lehet a foglalkoztatástól függően a kérelmező jelenlegi vagy korábbi munkáltatója. Az igazolás tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, a gyakorolt szakképesítés (szakképesítések) megnevezését és a gyakorlat időtartamát. A gyakorlat időtartamát a kérelmező foglalkoztatójának jogutód nélküli megszűnése esetén szerződés vagy a munkavégzés igazolására alkalmas és a gyakorlat időtartamát alátámasztó egyéb dokumentum igazolja.
A továbbképzési pontok számításánál egy évnél rövidebb gyakorlati idő is figyelembe vehető, amennyiben a továbbképzésre kötelezett igazolja, hogy legalább két egymást követő hónapon át hazai vagy külföldi egészségügyi szolgáltatónál a szakképesítése (szakképesítései) szerinti szakterületnek megfelelő munkakörben végzett egészségügyi tevékenységet. Az így teljesített gyakorlati idő értéke kéthavonként 3 pont.
Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a pontszám a teljes munkaidőhöz mérten, időarányosan kerül beszámításra.
Aki a továbbképzési időszak alatt a szükséges 60 pontot nem szerezte meg, a gyakorlati rész teljesítését felsőoktatási intézményben vagy oktató-gyakorló egészségügyi szolgáltatónál 1–3 hónapig tartó, felügyelet mellett végzett kiegészítő gyakorlati továbbképzéssel pótolhatja. Az így teljesített gyakorlati idő értéke havonta 20 pont.
A felügyeletet ellátó személy e tevékenységéért havonta 10 szabadon választható elméleti továbbképzési pontra jogosult.
A felügyelet mellett való munkavégzést – azaz a kiegészítő gyakorlati továbbképzést is – a felügyelt személy köteles bejelenteni a felügyelet mellett végzett tevékenység megkezdésétől számított tizenöt napon belül a Hivatal irányába is. Az erről szóló nyilatkozatnak a következő adatokat kell tartalmaznia:
• a felügyelt személy természetes személyazonosító adatai, működési nyilvántartási száma,
• a munkahely, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján történő egészségügyi tevékenységvégzés helye, megnevezése, címe, a szakterület megnevezése, amely területen az egészségügyi dolgozó munkát végez, a munkavégzésre irányuló jogviszony jellege, munkahely pecsétje
• a felügyelet melletti tevékenységgyakorlás kezdete és időtartama, a felügyeletet ellátó személy neve, működési nyilvántartási száma, a felügyeletet ellátó személy aláírásával ellátva.
A bejelentett felügyeletet a Hivatal rögzíti a rendszerben, erről visszaigazolást nem küld sem az ügyfélnek, sem a munkáltatónak. Javasolt egy példányt a munkáltatónak is megtartania, mellyel egy ellenőrzés során igazolni tudja, hogy gondoskodtak felügyelő személy kijelöléséről, és erről Hivatalt is értesítették.
Felügyelő személy az lehet, aki ugyanazon a szakterületen ugyanolyan, vagy magasabb szakképesítéssel rendelkezik, mint a felügyelt személy, és a működési nyilvántartásban érvényes működési ciklussal szerepel.
Annak a továbbképzésre kötelezettnek az esetében, aki folyamatban lévő továbbképzési időszak ideje alatt szerez újabb szakképesítést, az újabb szakképesítés tekintetében a működési nyilvántartás első alkalommal történő megújítása a folyamatban lévő továbbképzési időszak lejártakor történik. A folyamatban lévő továbbképzési időszakban megszerzett új szakképesítés vonatkozásában a működési nyilvántartás első alkalommal történő megújításakor a továbbképzési időszak – az új szakképesítés megszerzésére figyelemmel – teljesítettnek minősül.
Külföldön végzett egészségügyi tevékenység esetén a külföldi államban az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges, és megszerzett elméleti és gyakorlati pontokat szintén a továbbképzést vezető egyetem szak- és továbbképzési központjához kell benyújtani.
Egészségügyi tevékenység szüneteltetése esetén meghosszabbítható-e a működési nyilvántartás ötéves ciklusa?
A meghosszabbítás nem azonos a nyilvántartás újabb öt évre történő megújításával!!
Az Eütv. 113 § (3) bekezdése alapján a működési nyilvántartás ötéves időtartama egy alkalommal, az egészségügyi tevékenység Magyarországon vagy az EGT valamely más tagállamában történő szüneteltetésének időtartamára, de legfeljebb három évre meghosszabbítható.
A meghosszabbítás iránti kérelmet a működési nyilvántartás időtartama alatt, de legkésőbb annak lejárta napjáig kell benyújtani az alábbi szünetelési indokokra tekintettel:
-doktori képzésben történő részvétel, illetve más ösztöndíjas tudományos munka
-GYED, GYES
-baleset vagy tartós betegség miatti keresőképtelenség
-10 éven aluli gyermek, illetve tartósan gondozásra szoruló hozzátartozó otthoni ápolása, gondozása
-katonai, illetve polgári szolgálat teljesítése
-honvédelmi munkakötelezettség teljesítése
-közfeladat ellátása (Amennyiben a közfeladat alapjául szolgáló jogviszony 2011. január 1-jét megelőzően keletkezett, a működési nyilvántartást a közfeladat ellátásának teljes idejével kell meghosszabbítani. Ha a közfeladat alapjául szolgáló jogviszony 2011. január 1-jét követően keletkezett, akkor a működési nyilvántartást a közfeladat ellátásának időtartamával, de legfeljebb öt évvel lehet meghosszabbítani. (Az Eütv. 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezése alapján)
A meghosszabbítás/szüneteltetés iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
• a formanyomtatvány kitöltve, aláírva
• 3000,- Ft-os igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló postai csekk feladóvevénye vagy banki átutalási megbízás másolata (a Hivatal számlaszáma: 10032000-00285788-00000000)
• meghosszabbítás alapjául szolgáló dokumentumok (pl.: TGYÁS, GYED, GYES Magyar Államkincstár, vagy munkáltató általi igazolása, doktori képzésben történő részvétel, illetve más ösztöndíjjal támogatott tudományos munka igazolása, baleset vagy tartós betegség miatti keresőképtelenség igazolása, 10 éven aluli gyermek, illetve tartósan gondozásra szoruló hozzátartozó otthoni ápolásának, gondozásának az igazolása, vagy katonai, illetve polgári szolgálat teljesítéséről, honvédelmi munkakötelezettség teljesítéséről szóló igazolás, közfeladat ellátása esetén a munkáltató munkavégzés helyére, időtartamára vonatkozó igazolása,)
• a személyazonosító igazolvány fénymásolata
A működési nyilvántartás meghosszabbításáról a Hivatal határozatban rendelkezik.
A szüneteltetésre/meghosszabbításra okot adó körülmény megszűnését a működési nyilvántartásban szereplő személy 30 napon belül köteles bejelenteni.
Milyen esetekben törölhető a nyilvántartott személy a működési nyilvántartásból?
- aki olyan bűncselekménnyel kapcsolatosan áll a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt, amely miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy aki az egészségügyi tevékenység folytatását
kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll,
-akit egészségi állapota következtében az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi tevékenység folytatására véglegesen alkalmatlanná nyilvánított,
-akit belátási képessége csökkenése következtében az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi tevékenység gyakorlásától eltiltott,
-aki felróható magatartásával a működési nyilvántartást vezető szervvel a nyilvántartás körébe tartozó valótlan adatot közöl,
-aki szakirányú szakképesítéshez kötött tevékenységet - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a megfelelő szakképesítés, illetve szakirányú szakképesítés működési nyilvántartásba történő bejelentése nélkül vagy azt megelőzően kezd meg,
-aki elhalálozott,
-aki a törlését kéri
-akinek kamarai tagsága megszűnt .
Hogyan kerülhet vissza a nyilvántartott személy a törlés után a működési nyilvántartásba?
Amennyiben a nyilvántartott személyt a Hivatal törli a működési nyilvántartásból (illetve 2007. április 1-ét megelőzően az orvosi kamara jogerős határozatával törölte), akkor kérelmezheti működési nyilvántartásba való visszavételét, amikor a törlés oka megszűnik.
A működési nyilvántartásból törölt, vagy abban nem szereplő személy, illetve az a működési nyilvántartásban szereplő személy, akinek nincs érvényes működési nyilvántartási ciklusa felügyelet mellett végezhet egészségügyi tevékenységet!
Érinti-e a működési nyilvántartás a pro familia receptírási jogot?
Az orvosi bélyegző az alapnyilvántartásba vételtől kezdve illeti meg az orvosokat, fogorvosokat. A pro familia receptírási jog nem függ össze a működési nyilvántartásban való szerepléssel, tehát az a személy, aki rendelkezik orvosi bélyegzővel (függetlenül attól, hogy szerepel-e a működési nyilvántartásban, vagy sem) rendelkezik a pro familia joggal.
Hogyan szerezhető be igazolás a működési nyilvántartásban történő regisztrációról?
A Hivatalhoz benyújtott kérelem alapján a Hivatal kivonatot/igazolást állít ki a működési nyilvántartásban szereplő, és más módon közhitelesen nem igazolható adatokról. A kérelem mellé csatolni kell magyar nyelvű kivonat iránti kérelem esetén 100,- Ft értékű illetékbélyeget, angol nyelvű kivonat iránti kérelem esetén 300,- Ft értékű illetékbélyeget.