A „hogyan keressünk sokat olcsón legálisan” kérdéskörben itt egy újabb lehetőség: a természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony.

Ez deklaráltan adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásnak minősül.

Nincs különösebb akadálya annak, hogy a szomszéd egyetemista gyereke a saját gyereket felső határ nélküli díjazásért cserébe korrepetálja, feltéve, ha a saját gyerek ugyanilyen összegért gondozza a szomszédék kertjét. És még számos kombinációban elképzelhető egy ide-oda fizetős jogviszony. Ennek eredményeképpen igazolt, tiszta jövedelemhez juthat egy-egy háztartás, hiszen a gyarapodáshoz, megélhetéshez nem csak a szülők keresete járulhat hozzá. Ráadásul az ilyenfajta jövedelmek legális jellegük mellett adó- és járulékmentesek, igaz, hogy nem is adnak érte semmilyen ellátást, valamint a kifizetőnek azért alkalomadtán igazolnia kell tudni, hogy miből fizet esetleg havonta jelentős összeget a szomszéd családtagjainak, de ezeken túl azért nem kevés fantázia lehet az ilyen formában történő jövedelem kivétekben.

Háztartási munka: a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás.

Nem tekinthető háztartási munkának:
- a fenti munkák elvégeztetése, ha az azt elvégző személy ilyen tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, illetve ilyen tevékenységet folytató társas vállalkozás tagja, munkavállalója, feltéve, hogy a tevékenységet e minőségével összefüggésben végzi,

- ha a háztartási alkalmazott által nyújtott szolgáltatás ellenértékeként a természetes személy foglalkoztató – akár közvetve – mástól juttatásban részesül,

- ha az a természetes személy foglalkoztató, vagy a háztartásában vele együtt élő személyek, illetve közeli hozzátartozóik üzletszerű tevékenységével összefüggő célt szolgál.

Háztartási alkalmazott: a háztartási munkát végző természetes személy, aki ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként végzi.

Foglalkoztató: az a természetes személy, aki a háztartási alkalmazott munkáltatója, illetve megbízója, megrendelője.

Adórendszeren kívüli kereset: az olyan járandóság, amelyet a fent meghatározott foglalkoztató háztartási munka ellenértékeként a háztartási alkalmazott részére juttat.

2. Bejelentési kötelezettség
2.1. A bejelentéshez szükséges adatok
Háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (a továbbiakban: NAV) havonta vagy több hónapra előre a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni a következő adatokat:

- a foglalkoztató adóazonosító jelét,
- a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét,
- a tényleges foglalkoztatás kezdő napját.

2.2. A bejelentés módja
A foglalkoztatónak választási lehetősége van, hogy a bejelentési kötelezettségét milyen formában teljesítse. A bejelentési kötelezettség teljesíthető:
a) elektronikus úton, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (ügyfélkapu) vagy
b) telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefon útján.

Fontos!
A bejelentés papíron, postai úton vagy személyesen történő benyújtására nincs lehetőség.

2.2.1. Ügyfélkapun történő bejelentés
A foglalkoztató az ügyfélkapun keresztül abban az esetben teljesítheti a bejelentési kötelezettségét, ha előzetesen regisztráltatta magát az ügyfélkapu használata céljából. Annak érdekében, hogy a foglalkoztató elektronikus úton bejelentést tegyen, ügyfélkapu hozzáféréssel kell rendelkeznie.

2.2.2. Telefonon történő bejelentés
A háztartási alkalmazott telefonon történő bejelentése a központi elektronikus szolgáltató rendszerben működő központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon (185-ös szám) keresztül történik. A bejelentéshez szükséges a bejelentő adóazonosító jelének megadása. A központi ügyfélszolgálat a bejelentést rögzíti, és a bejelentőt a bejelentés eredményéről tájékoztatja. A központi ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat haladéktalanul továbbítja a NAV-hoz, és a bejelentett adatokat a bejelentést követő 5. év december 31-éig őrzi meg, azt követően törli azokat.

2.2.3. A bejelentés teljesítése, módosítása, visszavonása
2012. január 1-jétıl a háztartási alkalmazott bejelentését több hónapra előre is teljesíteni lehet. Ebben az esetben a bejelentés időszakánál meg kell jelölni a bejelentés időszakának a kezdetét és a végét, ami eltérhet a foglalkoztatás időtartamától. Amennyiben a bejelentési időszak végeként megjelölt hónap eltelik, de a foglalkoztatás tovább folytatódik, akkor a bejelentést meg kell ismételni a foglalkoztatás továbbfolytatásának időszakára vonatkozóan is.

Havonta történő bejelentés esetén a háztartási munkára vonatkozóan teljesített bejelentés a bejelentés napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedő időre vonatkozik. Ugyanazon foglalkoztatott következő hónapban történő ismételt foglalkoztatása esetén a bejelentést újra teljesíteni kell.

A NAV felé teljesített bejelentést módosítani és visszavonni is lehet a bejelentő, vagy a háztartási alkalmazott adatainak téves közlése, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén, melynek megtételére a bejelentést követő 24 órán belül van lehetőség. A bejelentés megtételére, módosítására és visszavonására elektronikus úton történt bejelentés esetén a 12T1043H jelű bejelentő és változás bejelentő lap szolgál. Ezt az elektronikus adatlapot számítógépen kell kitölteni, és az ügyfélkapun keresztül kell elküldeni a NAV részére.

A telefonon történt bejelentés telefonos úton is módosítható.

3. Regisztrációs díjfizetési kötelezettség
A foglalkoztatót az adóhatósági nyilvántartásba vétel, regisztráció céljából teljesített bejelentéssel érintett háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint összegű regisztrációs díjfizetési kötelezettség terheli. A regisztrációs díj összege független attól, hogy az adott hónapon belül hány napon történt a foglalkoztatás és mekkora az azért kifizetett díjazás.

Amennyiben például az egyik foglalkoztató a háztartási alkalmazottat havonta 1-1 nappal foglalkoztatja, a másik pedig egész hónapon keresztül, mind a két foglalkoztatónak meg kell fizetnie a havi 1000 forint regisztrációs díjat. A regisztrációs díj megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot nem keletkeztet, és a háztartási munkára alkalmazott személy a Tbj. 2. § vonatkozásában nem minősül biztosítottnak. E jogcímen tehát egészségügyi szolgáltatásra (orvosi ellátás) jogosultnak sem minősül a háztartási alkalmazott.

3.1. A regisztrációs díjfizetés módja, határideje
A foglalkoztató a havi 1000 forint összegű regisztrációs díjat a NAV Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj bevételi számlára - 10032000-01076215 - történő készpénzfizetéssel, vagy az állami adóhatóság ügyfélszolgálatain bankkártyával, vagy ha pénzforgalmi számlával rendelkezik, átutalással a bejelentés napját magában foglaló hónapot követő hó 12. napjáig fizeti meg.

4. Adó és járulékfizetési, bevallási kötelezettség
4.1. Mikor nem kell megfizetni az adót és a járulékokat
Foglalkoztató: A foglalkoztató az általa háztartási munkára meghatározott tevékenység végzésére foglalkoztatott háztartási alkalmazott után adó és járulék fizetésére akkor nem kötelezett, ha az előzőek szerinti bejelentési kötelezettségét a foglalkoztatást megelőzően teljesítette. Amennyiben tehát a természetes személy munkáltató a háztartási alkalmazottját még a foglalkoztatás megkezdése előtt bejelenti, adó és járulékfizetési kötelezettség nem terheli.

Háztartási alkalmazott: Az adórendszeren kívüli kereset a háztartási alkalmazott tekintetében adó- és járulékfizetési kötelezettséget még abban az esetben sem keletkeztet, ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazottat érintő bejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta, tehát a munkáltató mulasztása nem jelenti azt, hogy a fizetési kötelezettséget a háztartási alkalmazottnak kell teljesíteni.

4.2. Adó és járulékfizetési kötelezettség
Ha a foglalkoztató elmulasztja a regisztrációs díjfizetési kötelezettségét és/vagy a bejelentési kötelezettségét teljesíteni, a mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után az Szja tv. 3 és a Tbj. rendelkezései szerint az adót és a járulékokat meg kell fizetni.

4.3. Bevallás
Az adórendszeren kívüli keresettel összefüggésben bevallási kötelezettség sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli.






5. Igazolás kiadása
A háztartási alkalmazott az őt megillető adórendszeren kívüli bevétel összegéről a bevétel megszerzése időpontjában igazolást kérhet a foglalkoztatótól. Amennyiben a háztartási alkalmazottat ugyanaz a foglalkoztató egy adott hónapban több napon is foglalkoztatja, a háztartási alkalmazott az igazolást az adott hónapban az utolsó munkavégzéssel töltött napon kérheti. A háztartási alkalmazott kérésére a foglalkoztató az igazolást havonta köteles kiállítani és kiadni.

A foglalkoztató által kiadott igazolásnak tartalmaznia kell:
• a foglalkoztató adóazonosító jelét,
• a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási
azonosító jelét,
• a tényleges foglalkoztatás kezdő napját,
• a háztartási alkalmazott részére teljesített kifizetés összegét,
• a kifizetés időpontját,
• a hónap során munkavégzéssel töltött napok felsorolását,
• a foglalkoztatás helyének címét,
• a foglalkoztató és a háztartási alkalmazott aláírását.
A foglalkoztató által kiadott igazolás bélyegzőlenyomat nélkül is érvényes.

6. Mikor szabható ki mulasztási bírság
A foglalkoztató 100 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, amennyiben a 2. pont szerinti bejelentési, és a 3. pont szerinti regisztrációs díjfizetési kötelezettségének teljesítését elmulasztja.