Az átalakuló szabályozások olyan változásokat eredményeznek, hogy a korábbiakhoz képest egyre több ellátás (szociális, családtámogatási, társadalombiztosítási) mellett egyáltalán nem vagy csak korlátozott mértékben szabad keresőtevékenységet folytatni. Gyakori kérdés, hogy az adott jogszabály alkalmazásában mit kell keresőtevékenységnek tekinteni, illetve milyen jövedelmek számítanak bele a kereseti korlátba.
Kereső tevékenység („A”-változat):
minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve, azzal, hogy
• Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.
• A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.
• A külön törvény alapján nevelőszülői jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.
Ezt a meghatározást alkalmazzák az álláskeresési támogatások, nyugdíjbiztosítási ellátások, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival összefüggésben.
Ezzel szemben családtámogatási ellátások, illetve az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai során a családok támogatásáról szóló törvény 4. § d) pontja szerinti keresőtevékenység fogalmat alkalmazzuk.
E tekintetben keresőtevékenység („B”-változat): a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység, továbbá szövetkezet tagjaként vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő – tevékenység minősül.
Ami mindkét meghatározásban biztosan közös az az, hogy a személyes munkavégzés megléte elengedhetetlen eleme a keresőtevékenység fogalma meghatározásához.
A keresőtevékenység korlátozása kötődhet:
- jövedelemkorláthoz,
- munkaidőhöz, illetve jelenheti
- a keresőtevékenység teljes tilalmát.
Ez utóbbi vonatkozik például az álláskeresési járadékra, GYED-re vagy éppen a komplex felülvizsgálat alapján megállapításra kerülő rehabilitációs ellátásra. A munkaidőben (max. heti 30 óra) került meghatározásra a GYES melletti munkavégzés korlátja. GYES esetében éppen ezért figyelmen kívül hagyhatók azok a jogviszonyok, melyekben a munkaidő nem mérhető (pl. megbízás, társas vállalkozás, egyéni vállalkozás). GYED esetében pedig ha a személyes munkavégzésért nem jár díjazás, akkor az a tevékenység nem keresőtevékenység, vagyis folytatható az ellátás folyósítása mellett is.
Mindkét státusra vonatkozik, hogy a fent leírtak alapján személyes közreműködés, munkavégzés nélkül kapott jövedelem (tőkejövedelem) nem keresőtevékenység, azaz folytatható az ellátás folyósítása mellett is. Ilyen lehet pl. a lakásbérbeadásból kapott bérleti díj (a lakás „dolgozik” mint tőke, nem a tulajdonosa), az osztalékjövedelem (a vállalkozás „dolgozik” mint tőke, nem a tulajdonos), a kamatjövedelem és az árfolyamnyereség (a pénzpiacon a befektetés „dolgozik”, nem a tulajdonos), illetve a cafetéria-elemek is. Vagy másképpen: minden olyan jövedelemszerzési mód belefér a folyósítás mellett, ami után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni (régi nevén: TB-járulék).
És végül jövedelemkorláthoz kötődnek a korhatár előtti ellátások, rokkantsági ellátás, rehabilitációs járadék melletti munkavégzések. Ezek esetében egyelőre kizárólag azokat a juttatásokat kell figyelembe venni, melyek nyugdíjjárulék alapjául szolgálnak, így a fenti kivételek itt is alkalmazhatók.