Kedves Ügyfelünk !

A Praxistörvény 3. § (8) bekezdéses kimondja, hogy a praxisjoggal rendelkező háziorvos (ideértve a gyermekorvost és a fogorvost is) és az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzat közötti feladat-ellátási szerződés 2013. január 1-től legalább az alábbiakat kell, hogy tartalmazza és miután senki nem szeretne az év végén dolgozni, igyekeznek a szerződéseket mielőbb, még Karácsony előtt megkötni. A törvényben nem szerepel, hogy mi a szankciója annak, ha ezek a pontok nem kerülnek 2013. január 1-től be a szerződésekbe? Az biztos, hogy a változtatás elmaradása esetén a régi szerződés nem szűnik meg, nem válik hatálytalanná, az Ántsz engedély sem szűnik meg, azt nem vonják vissza és természetesen a finanszírozási szerződés sem szűnik meg, mert a törvényi változtatás ezt nem is érinti, csak és kizárólag az önkormányzati szerződés tartalmának egy részéről beszél. A szankció elmaradása nyilvánvalóan leginkább azzal magyarázható, hogy ha valamelyik fél vagy nem akar, vagy nem tud megegyezni, az ne jelentse a lakossági ellátás leállását és a finanszírozás megszűnését. Az önkormányzati döntések amúgy sem a gyorsaságról, rugalmasságról szólnak, a változtatásokat a képviselő testület elé kell vinni és az nem biztos, hogy januárig sikerül, de azért erre törekednie kellene mindkét félnek.

Olyat sem mond a törvény, hogy új szerződéseket kellene kötni, mert az előírásoknak való megfelelés tökéletesen végrehajtható akár a meglévő szerződések módosításával, kiegészítésével, egységes szerkezetbe foglalásával. Persze teljesen új szerződés megkötése sem ellenezhető. A törvényi rendelkezések végrehajtása egyformán kötelező az önkormányzatokra és az orvosokra. Arra nincs utalás, hogy ezt kinek kell a másik fél felé kezdeményeznie, azaz egy orvos akkor jár el gondosan, ha írásban jelzi az önkormányzat felé, hogy a törvényi változás miatt szerződésmódosítási kényszerhelyzet állt elő és kéri, hogy az önkormányzat készítsen egy, a jogszabálynak megfelelő szerződéstervezetet, illetve javasolja, hogy kezdődjön el egy egyeztetési folyamat a szerződésmódosítás ügyében. Azaz nem támogatható, mert nem jogkövető az a magatartás, hogy ameddig az önkormányzat nem lép, mi sem teszünk semmit.

A véleményeinket, tekintettel a MOK-körlevélben foglaltakra is az egyes pontokhoz piros színnel beírtam. A törvényi előírásokat dőlt betűvel jelöltük.

a) a felek megnevezése, a személyes ellátásra kötelezett orvos megnevezésével,
Ez eddig is benne volt minden szerződésben, vagy az ahhoz csatolt mellékletben.

b) a praxisjoggal érintett körzet meghatározása,
Ez eddig is benne volt minden szerződésben, vagy az ahhoz csatolt mellékletben. Ez a meghatározás nem jelenti azt, hogy ahol úgy működik az ellátás, hogy az orvosok nincsenek tekintettel a körzethatárokra, azaz mindenki elláthat mindenkit a településről, kerületből meg kellene változtatni.

c) a felek kötelezettségeinek meghatározása, ideértve a települési önkormányzatnak a fenntartáshoz történő hozzájárulására vonatkozó szabályokat,
Sajnos a MOK körlevélben leírtak részben tévesek, részben meg nem pontosak, de ez persze nem jelenti azt, hogy a szerződés pontjainak megtárgyalásakor bármit meg ne lehetne próbálni elérni az önkormányzatnál. Azt azonban tudni kell, hogy az önkormányzatoknak kevés a pénze, így nagyon meg kell minden új igényt indokolni.
A MOK-körlevél 1. pontjának első mondata hivatkozik az Ebtv. (nem a kutyatartás, hanem az egészségbiztosítás törvénye…) 35. § (2) bekezdésére, de azt nem idézi, csak értelmezi, de ez most  nem sikerült jól. A pontos szöveg ugyanis ez: (2) Az E. Alapból a finanszírozási szerződésben foglalt feladatokra folyósított összeg nem mentesíti a szolgáltató fenntartóját (tulajdonos, kezelő) az egyéb jogszabályokban előírt fenntartási és fejlesztési kötelezettségek alól. A finanszírozás keretében folyósított összeg csak a finanszírozási szerződésben foglalt feladatokra használható fel. A helyes értelmezés az, hogy a szolgáltató = az egészségügyi szolgáltatás nyújtójával, azaz az orvosi egyéni vállalkozással, Bt-vel, Kft-vel, akinek a finanszírozási összeget folyósítják és akinek nincsen fenntartója (hanem tulajdonosa(i) vannak) de az nem az önkormányzat. Így ebből nem nagyon lehet levezetni azt zárt logikai rendben, hogy a finanszírozási szerződéssel rendelkező orvosi egyéni, vagy társas vállalkozás fenntartásával, költségeinek átvállalásával az önkormányzatnak kellene törődnie, ezeket megtennie.

Persze nincs akadálya a javasolt kamarai szövegrész beemelésének a szerződésbe, de azt legfeljebb kérni lehet, követelni jogszabályi háttér hiányában nem. Érdemes azonban elgondolkodni azon is, hogy korábban minden vállalkozásnak nyilatkoznia kellett arról, hogy a minimumfeltételekről maga gondoskodik, nem az önkormányzat és cserébe az OEP-től igénybe lehetett venni nem kevés összegű eszközbeszerzési támogatást. Ha most azonban ez a kötelezettség visszaszállna az önkormányzatra, vajon az OEP nem követelné-e vissza kamatostul az eddig kifizetett eszközbeszerzési támogatásokat ? Ezt szerintem a javaslattevő nem gondolta végig alaposan…. Ezt érdemes mérlegelni az önkormányzat elé vitele előtt.

A 2. pontban leírtak szerintem is rendben vannak, mint ötlet (amúgy a Polgári törvénykönyvben is ez van szerződéses kitétel nélkül is, azaz a falakban (pl. csőtörés) és azokon kívüli kár (pl. vakolathullás) a tulajdonos költsége, míg a falakon belüli használatból adódóak pedig (pl. dugulás, csempe leesés, stb.) a használó költsége.

A 3. pontban leírtakhoz annyit, hogy az ügyelet ügyben az a jogi szabályozás, hogy az abban való részvétel kötelező. A 4/ 2000. (II. 25. ) EüM. r. 4. § (6) bekezdése kimondja, hogy (6)  …….a háziorvos és a fogorvos az ügyeletben való részvételt ….. külön díjazás ellenében végzi. (azaz nem végezHETi….) Annak nincs akadálya, hogy a díjazásról komoly alku alakuljon ki az önkormányzattal, de a részvételt alapból elutasítani jogellenes. Persze jó a kamarai fölvetés, hogy nem lehet harmadik személlyel szerződéskötésre kötelezni az orvost, ha az ügyeletet egy idegen vállalkozás végzi (megjegyzem, ilyen esetben annak megvannak erre az orvosai és nem tart igényt többre), de arra igen, hogy a részvétel díjazásáról tárgyaljanak. Nyilván jobb, ha az ügyeletről más gondoskodik, erre is közös álláspontot lenne célszerű kialakítani. Jónak mondható az a kamarai javaslat, hogy az ügyeket ügyében a szerződésbe csak annyi kerüljön, hogy azt külön szerződésben szabályozzák. Az ügyeletben való részvétel úgyis jogszerűen teljesíthető, ha azt más ingyen, vagy pénzért, de tőlünk átvállalja.

d) a rendelési idő meghatározása,
Ez eddig is benne volt minden szerződésben, vagy az ahhoz csatolt mellékletben.

e) az ügyeletben történő részvételre vonatkozó rendelkezések,
Eddig is kellett, hogy legyen a szerződésben, más kérdés, hogy a betartása hogyan történt. Olyan nagyvárosokban, ahol központi ügyelet van, egyszerűbb a helyzet.

f) a helyettesítésre vonatkozó rendelkezések,
Ez eddig is benne volt minden szerződésben, vagy az ahhoz csatolt mellékletben.

g) az ellátás nyújtásában részt vevő egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó rendelkezések,
Ez eddig is megvolt, kötelező foglalkoztatni, szakképzett legyen, és a jogszabályban (4/2000. (II.25. EüM. r.) feladatit önállóan végzi, őt és helyettesét az orvos fizeti.

h) a szerződés időtartama,
Lásd lentebb, akár meghatározott, akár meghatározatlan időforma is lehetséges.

i) a felmondásra vonatkozó rendelkezések,
A törvény előírja a minimumot, lásd lentebb. A MOK-levél 4. pontjában leírtakkal én nem látom azt, hogy ezen felül ne lehetne kikötni más feltételeket, ugyanis a törvény nem zárja ki, hogy ilyet beillesszenek, akár azonnali hatállyal is. Pl. ha az orvos méltatlanná válik a feladata ellátására, pl. erőszakos bűncselekmény alapos gyanúja miatt elviszik a rendőrök a rendelőből, vicces lenne, ha csak írásbeli felszólítás után 6 hónapra lehetne felmondani a szerződését jogszerűen. Ebben a pontban ráadásul nincs benne az orvos felmondási lehetősége és erre a Kamara sem ad ötletet, de a fegyverek egyenrangúsága elv alapján az orvosnak is kell, hogy legyen rendes és rendkívüli (azonnali hatályú) felmondási lehetősége.

j) a kártérítésre, kártalanításra vonatkozó rendelkezések.
A törvény előírja a minimumot, lásd lentebb. Ezek is kiegészíthetők, amennyiben fontosnak találjuk azt.

A feladat-ellátási szerződés legrövidebb időtartama 5 év.
Ez eddig is benne volt a szerződésekben. Elérni ezt a célt vagy meghatározott időre szóló szerződéssel, vagy meghatározatlan idejűvel, amelyik 5 évig nem mondható föl, egyaránt elérhető. Nyilván az utóbbi kedvezőbb az orvosoknak, hiszen a meghatározott idejű szerződés lejár és meg kell hosszabbítani (vagy meghosszabbítják, vagy nem), míg a határozatlan idejűt csak felmondani lehet az 5 év letelte után.

A települési önkormányzat a feladat-ellátási szerződést - indoklással - felmondja, ha
a) a háziorvos a feladat-ellátási szerződésben vállalt kötelezettségeit írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti, vagy folytatólagosan megszegi a jogszabályban foglalt működésre vonatkozó előírásokat,
b) a háziorvos önálló egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultságát bármely okból elveszti.
Ebben nincs vita, nem felmondHATja, hanem felmondja ezen esetekben. Ide tartozik a b) pontba pl. ha az orvos a praxisjogát eladja és ez által veszti el a jogosultságát a területi ellátási kötelezettség végzésére.

A feladat-ellátási szerződésben hat hónapnál rövidebb felmondási idő nem határozható meg.
Elfogadható, de az orvosra is ez vonatkozik. Vagy hosszabb mindkettőre, közös döntés alapján.


A körzetmódosítás miatt bekövetkezett, a háziorvost ért kár esetén a települési önkormányzat kártalanítási kötelezettséggel tartozik, amelynek megállapításánál figyelembe kell venni a háziorvosi szolgáltató által a finanszírozása keretében kapott egy éves összeget.
Ez nagyon fontos, ezzel el lehet kerülni az esetleges hosszú pereket, bizonyítási eljárást.

A feladat-ellátási szerződést a feladatot ellátó háziorvosi szolgáltató is megkötheti.
Ez azt jelenti, hogy nem csak természetes személy, hanem gazdálkodó szervezet, jogi személy is köthet ilyen szerződést.

A közalkalmazotti jogviszonyban álló, praxisjoggal rendelkező háziorvos esetében a fentieket a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban - megfelelően alkalmazni kell.
A vállalkozókat nem érinti.

Csatolunk egy megszerzett önkormányzati szerződéstervezetet abból a célból, hogy lássuk, hogyan gondolkodik a törvényi előírások teljesítéséről egy megyeszékhely önkormányzata. Jó lenne, ha a MOK nem csak jó tanácsokkal látná el és egyedül küldené harcba az orvosokat, hanem pl. országos szintű egyeztetést kezdeményezhetne a Települési Önkormányzatok Szövetségével a szerződések lényeges pontjainak orvosi érdekeket figyelembe vevő kidolgozására, illetve országos ajánlásokat tehetne egy szerződés-minta kidolgozásával és közzétételével.

Ennek hiányában fontosnak gondoljuk, hogy megtörténjen egyfajta összefogás, érdekegyeztetés az alapellátást végzők között és ne engedjük, hogy széthúzással más és más feltételeket érvényesítsenek a háziorvosokkal, gyermekorvosokkal és a fogorvosokkal szemben, nyilván nem ez utóbbiak előnyére …. Ez az eljárás ugyanis sértené a szektorsemlegesség elvét. Célszerű lenne egy kollegiális érdekegyeztetéssel kezdeni a folyamatot, akár érkezett már az önkormányzattól szerződéstervezet, akár még nem. Végig lehetne beszélni a törvényi pontokat és egyeztetni kellene az érdekeket. Lehet, hogy valaki szívesen ügyelne mások helyett a többlet jövedelemért cserébe, mások meg szívesen engednék ezt át annak, aki ezt elvállalja.

Nagyon szívesen segítünk szerződéstervezet elkészítésében, de erre a helyzetre is igaz az a klasszikus ügyvédi mondás, hogy nem az ügyvéd írja a szerződést, hanem a felek egyező akaratát foglalja írásba. Azaz akkor tudunk érdemben segíteni, ha van legalább egyoldalú – orvosi vagy önkormányzati – akarat-kijelentés és ezt kellene jogi környezetbe helyezni és a másik féllel egyeztetni. Amennyiben ilyen helyzet előállt, készséggel állunk rendelkezésükre.