Béremelés az alapellátásban
Az egészségügyben beígért béremelés őszre elérte a területi ellátással dolgozó alapellátó szolgálatokat is. Annak meghatározásához azt vették figyelembe, hogy a központi adatok alapján jelenleg egy átlagos fogászati praxist üzemeltető orvosnak mintegy 600 ezer forintnyi finanszírozásból kell biztosítania a fogorvos és az asszisztens bére mellett a működési kiadásokat, így az ellátás nyújtásához szükséges fogászati anyagok költségeit is.
Az emelés alapján az alapellátást nyújtó fogászati szolgáltatók díjazása havonta átlagosan csaknem 30 ezer forinttal, míg a szakellátások finanszírozására 5-10 ezer forinttal fordítanak többet a tervek szerint novembertől.
Az emelésre küldött többletösszeggel kapcsolatban az az EMMI igénye, kérése, hogy azt az egészségügyi dolgozók béremelésére fordítsa minden praxis.
Ez eddig rendben is lenne, de most jönnek az érdekességek: a 30 ezer mennyit is ér ?
Ha ennyit küldenek, akkor nyilván úgy kell számolni, hogy ennél többet a vállalkozás nem köteles a béremelésre fordítani, azaz ebben benne van a bruttó bér után fizetendő járulékok is, vagyis a 30 eFt a bérköltség.
Minden jogviszony esetében külön kell számolni: munkaviszonynál a bruttó bért a 27 % szoc. adó és a 1,5 % munkaadói járulék terheli, azaz a 30 eFt-ból bruttó osztható 23.346,- Ft, mert ez szorozva 1,285-el = 30.000 Ft-al. A 23.346 bruttóból meg a bérszámfejtés csinál majd nettót.
Ha a vállalkozó magának is akar adni ebből a pénzből, akkor nála a bruttó 12,5 %-al emelendő és ez után fizetendő a szoc. adó és 1,5 % szakképzési hozzájárulás, azaz vállalkozónál 20.800,- Ft bruttó adható, mert az szorozva 1,125-el és az 1,285-el lesz egyenlő 30.000,- Ft-al. A 20.800,- Ft-ból meg ugyancsak majd a bérszámfejtés csinál majd nettót.
Az igazi matematikai feladvány az, ha a vállalkozó magának és a munkaviszonyban álló asszisztensének is akar juttatni a béremelésből, mert akkor számítások kellenek ahhoz, hogy egyáltalán mekkora összeg lehet így a 30 ezerből osztható? Ráadásul az eva és az átalányadózóknál más terhek veendők figyelembe, így a fenti számpéldák CSAK TÁJÉKOZTATÓ jellegűek, csak a nagyságrendek bemutatására alkalmasak, nem veszik figyelembe az egyéni adottságokat, családi adókedvezményt, stb, de ez nem is baj, mert ezek nagyon egyéni dolgok és meglátásunk szerint nem lenne igazságos az alapján dönteni a bruttó béremelés megosztásáról, hogy abból egyéni jellemzők alapján kinek mennyi nettója marad?
Nehogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt kössünk ki ....
A főszabály, hogy az összeget béremelésre kell fordítani. Ide tartozik, hogy ahol ketten végzik a szakmai munkát, azaz orvos és asszisztens, mindkettőnek részesülnie kell. A belső arányokat a munkáltató dönti el, ami nyilván nem lehet 0 % - 100 %, de nem is kell 50 - 50 %-nak lennie.
Kivételek: kivételek mindig lehetnek akkor, ha azok a munkavállaló javára szolgálnak. Azaz nem jogellenes, ha a teljes összegből csak az asszisztens kap. Nem jogellenes, ha mind a 30 eFt felosztásra kerül mint bruttó béremelés és a rárakódó járulékterheket a vállalkozás kifizeti. Nem javasoljuk a vállalkozói rész osztalékként való felvételét, mert rendszertanilag az osztalék nem munka-, hanem tőkejövedelem és nehogy pár év múlva egy ellenőrzés ebben hibát találjon. Kérdéses a cafetéria-elemként való kifizetés, ez elméletileg nem kifogásolható, hiszen a munkavégzés fejében adható és személyes jellegű kifizetés, de ezt értelemszerűen meg kell minden munkahelyen beszélni.
A béremelés kifizetésének gyakorisága célszerű, ha havonta történik, az első hónapét, azaz novemberét decemberben, a decemberit januárban és így tovább a szokásos bérrel együtt.
A kifizetés jogcímének javasoljuk a munkaszerződés módosítása helyett egy munkáltatói értesítés kiadását, miszerint az OEP-finanszírozás béremelés előirányzataként megállapított összegből ennyi forintot ettől az időponttól kezdve a munkavállaló bérkiegészítésére fordít a munkáltató. Ez azért tűnik jobb megoldásnak a munkaszerződés módosításánál, mert ha esetleg ez a 30 eFt támogatás elapadna, akkor egy szerződésben vállalta magasabb bért ennek ellenére ki kellene fizetni, míg egy értesítés esetén egy másik értesítéssel ez megvonható, hiszen nem a munkáltató és a munkavállaló megállapodása eredményezte szerződésben a béremelést, hanem egy külső céltámogatás megjelenése, aminek futamideje egyelőre bizonytalan.
Átgondolandó, hogy ameddig az OEP-elszámolást nem kapták meg, addig ne beszéljenek a munkatársaikkal erről az emelésről, főleg nem annak összegéről, mert nem biztos, hogy a megkapott összeg éppen 30 eFt lesz. Ha a kimutatás megérkezik, abban külön soron lesz látható az összeg és akkor akár visszamenőleg is kifizethető a novemberben megkapott összeg akár januárban-februárban is. Onnantól kezdve meg már mehetnek a kifizetések havonta rendszeresen. Azonban vannak könyvelőirodák, akik az utólagos kifizetések miatti bevallás-önellenőrzésekért különdíjat számítanak föl, így ezzel együtt kell értékelni, hogy a munkavállalót és a könyvelést mikor értesítjük a béremelésről.
Mindenféle számításban szívesen segítünk, de leginkább Szolvik Éva kolléganőm a hozzáértő a bér- és munkaügyekben. A munkáltatói értesítéshez, amennyiben ezt választják, csatolunk egy mintát, amit csak ki kell majd tölteni, ha megvan a kívánt összege a munkavállalói béremelésnek.
Ezt aláírva és a vállalkozói jövedelem emeléséről a könyvelést, mint a vállalkozó döntéséről, IDŐBEN kell értesíteni !