Szabadságok 2013.
Ahogy korábban már jeleztük, a távolléti díjak számítása felboríthatja a havi fizetéseket a távollétek idejére mindkét irányba: egy-egy hónapban a munkavállaló többet keres és ezzel több járulékot is kell utána megfizetni, más hónapokban pedig kisebb lesz a fizetése a munkaszerződésében foglaltaknál a távolléte miatt.
Persze el lehet magyarázni, hogy a bére csak akkor annyi, ha dolgozik, ha meg nem, akkor más összegekről van szó, de ennek a magyarázatnak ő nem fog nagyon örülni .....
Erre a média is fölfigyelt.... De mit lehet tenni, hogy legalább éves szinten kiegyenlítődjön a távollétekre eső díjazás, vagy csak nagyon kicsi (ezer forintos) eltérés adódjon, így se a munkáltató, se a munkavállaló ne veszítsen de ne is nyerjenek egymás rovására a szabadságok ügyében?
A megoldás az lehet, hogy az éves szabadságot egyenlő mértékben meg kell osztani az úgynevezett hosszú- és rövid munkarendű hónapok között. A munkavállaló érdeke, hogy hosszú munkarendű hónapban menjen szabira, mert akkor szabadsága idejére több pénzt kap, mintha rövid munkarendű hónapban menne el pihenni. Viszont a Munka törvénykönyve alapján a szabadság 75 %-át a munkáltató adja ki, azaz mindenki irányíthatja, hogy a munkavállaló mikor mennyi időt töltsön szabadságon és ezzel azt, hogy ez alatt mennyi legyen a jövedelme ? Egy korlát van: a szabadságok esetén lennie kell legalább egy darab 14 nap összefüggő távollétnek, azaz az éves szabadságot nem lehet ennél jobban földarabolni még a munkavállaló kérésére sem.
A munkáltatónak meg az lenne az érdeke, hogy a munkavállaló rövid munkarendű hónapban menjen szabira, mert akkor kevesebb fizetés járna neki, mint egy hosszú munkarendűben.
Rövid munkarendű hónap 2013-ban (munkáltató nyer a szabin):
- február, március, június, szeptember, november
Hosszú munkarendű hónap 2013-ban (munkavállaló nyer a szabin):
- január (már elmúlt ....), április, május, július, augusztus, október, december
Javasoljuk, hogy ezt beszéljék meg és az éves szabadság kiírása tekintettel a 14 nap egybefüggőségére is nagyjából fele-fele arányban essen rövid-, illetve hosszú munkarendű hónapra. Természetesen ez megszakítás nélkül is elképzelhető, azaz kezdődhet egy 30 napos szabadság június 15-én (rövid munkarendű hónap) és tarthat július 16-ig (hosszú munkarendű hónap), ami így megvalósítja a fele-fele elvet.
A nyerhető-veszíthető összeg kolléganőm számítása szerint akár bruttó 15 eFt / hó összeg is lehet (konkrétan ha valaki januárban vagy februárban vesz ki ugyanannyi nap szabadságot) amiatt, hogy január hosszú, míg február rövid munkarendű hónap.