Aki az Európai Unió területén egészségügyi szolgáltatást nyújt, föl kell készülnie arra, hogy esetleg olyan jogvitába keveredik a beteggel, amiből per lesz. Kérdés, hogy a beteg hol, melyik országban indíthat pert a magyar orvos, vagy szakdolgozó ellen?

Ha a külföldi beteg ellátása külföldön történt, főszabályként külföldön, az ellátás helye szerinti országban indul meg per. Ha a külföldi beteget Magyarországon kezelték, akkor vitán kívüli, hogy hazánkban meg lehet indítani a pert. A kérdés azonban az, hogy meg lehet-e a indítani pert külföldön ?

Tekintettel arra, hogy hazánk továbbra is vezető szerepet tölt be a fogászati

turizmus területén, ez a kérdés nagyon is aktuális lehet.

2000-ben az Európai Unió elfogadta a polgári és kereskedelmi ügyekben a
joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról
szóló 44/2001/EK tanácsi rendeletet, amely meghatározza a több, mint egy
tagállamot érintő, nemzetközi vonatkozású bírósági ügyek esetén
alkalmazandó joghatósági szabályokat. Ez a rendelet a tagállamok által
1968-ban megkötött, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a
bírósági határozatok végrehajtásáról szóló Brüsszeli Egyezmény helyébe
lépett, és módosította annak tartalmát.

Ez a rendelet közvetlenül alkalmazandó az Unióban, kivéve Dániát. A Dánia
és más tagállamok közötti joghatósági ügyekben továbbra is az 1968. évi
Brüsszeli Egyezmény hatályos.

A rendelet rendelkezései alapján a beteg csak azt állapíthatja meg, hogy
mely tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal. Az e tagállamon belül
illetékes bíróság konkrét meghatározása a nemzeti eljárásjog feladata.

Általában a joghatóságot meghatározó tényező az alperes lakóhelye. Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személyt, állampolgárságára tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt kell perelni. Mindamellett a
rendelet egy sor olyan rendelkezést tartalmaz, amely ezen elvtől eltérően
lehetővé teszi, hogy a bírósági eljárást nem az alperes lakóhelye szerinti
tagállamban folytassák le.

E különleges szabályok legfontosabb példái a következők:

    Ha az eljárás tárgya szerződéses kötelezettség akkor az adott személy a kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíróság előtt perelhető. Például egy teherautó német eladója Olaszországban perelhető, ha oda kellett leszállítani a járművet. 

    Káresemény esetén az a bíróság rendelkezik joghatósággal, ahol a
káresemény bekövetkezett. Így egy Görögországban, egy brit turista és egy
helyi görög között történt közlekedési baleset esetén a görög felperes
fordulhat görög bírósághoz. 

    Néha a kárfelelősséget kiváltó esemény bekövetkeztének helye (pl. mérgező anyag kibocsátása egy folyóba Franciaországban) és az a hely, ahol ez az esemény kárt okoz (pl. a szennyezett folyó vizével történő öntözés kárt tesz a növényekben Belgiumban) nem ugyanabban a tagállamban található. Ebben az esetben a felperes szabadon választhat ezen tagállamok bíróságai között.

    Általános szabályként a gyengébb fél (a fogyasztó, a biztosított, az alkalmazott) csak a lakóhelye szerinti tagállamban perelhető. Másfelől az
erősebb fél (a kereskedő, a biztosító, a szolgáltató, a munkáltató) esetenként bizonyos feltételek mellett perelhető a gyengébb fél lakóhelye szerinti tagállamban vagy (munkaszerződések esetén) a munkavégzés helye szerinti tagállamban.

Léteznek ugyanakkor úgynevezett kizárólagos joghatósággal kapcsolatos
esetek, amelyek esetében az alperes lakóhelye szerinti joghatóság nem kiegészül, hanem annak helyébe lép. Például:

    Ingatlan tulajdonjogára vagy bérletére vonatkozó ügyekben csak azon tagállam bíróságainak van joghatósága, ahol az ingatlan található.

    Lajstromozást igénylő jogokra, mint például szabadalmakra vagy védjegyekre vonatkozó ügyekben kizárólag annak a tagállamnak a bíróságai rendelkeznek joghatósággal, ahol a lajstromozás történt.

Mi történik, ha ugyanazon jogvitát érintő eljárást két tagállamban is megindítják? Megtörténhet, hogy a jogvitában szereplő mindkét fél bírósági eljárást kezdeményez ugyanazon ügyben, de különböző tagállamban. Például, két személy közötti közlekedési baleset után, ahol az egyik Németországban,
a másik Franciaországban él, előfordulhat, hogy mindketten perlik a másikat
az okozott kárért a másik fél lakóhelyén. Ebben a helyzetben a rendelet
általában az előbb érkezett, előbb kerül sorra szabályt alkalmazza. A később megkeresett bíróságnak fel kell függesztenie az eljárást, és meg kell várnia, amíg a joghatóságról a másik bíróság dönt. Ha az először megkeresett bíróság saját joghatóságát állapítja meg, a másik bíróságnak meg kell állapítania joghatósága hiányát. A másik bíróság csak akkor folytathatja az eljárást, ha az először megkeresett bíróság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik joghatósággal.

A külföldön indított per csak egy dolog, de a bizonyítás ugyanúgy a
felperest terheli, ami egyáltalán nem könnyebb, mint egy magyarországi per
esetén. Ha a beteg a kezelés díját szeretné visszakapni, valószínűleg hibás teljesítés jogcímen indította az eljárást. Ez esetben neki kell szakértővel bizonyítania, hogy mi volt a megállapodás tartalma, és hogy ahhoz képest mennyivel kapott csökkent értékű szolgáltatást, azaz mennyiben volt hibás a
teljesítés.