KATA veszélye
A munkaviszonytól való elhatárolás során arra a szabályra kell nagyon figyelni, hogy ha egy megbízótól származik 1 millió forint számla-ellenérték feletti bevétele, akkor a törvény felállít egy vélelmet, hogy a katás vállalkozó és megbízója között munkaviszony jött létre, amellyel szemben az érintett feleket terheli a bizonyítási kötelezettség. Ugyanakkor évi 1 millió forint alatt is figyelni kell erre a kérdésre, hiszen az adóhatóság ez esetben is átminősítheti a szerződést valós tartalma alapján munkaviszonnyá. A különbség csak annyi – hogy évi 1 millió forint számlaérték alatt ennek bizonyítási kötelezettsége nem az adózót, hanem az adóhatóságot terheli.
A munkaviszonytól való elhatárolás teljesítésére a törvény a következő bizonyítási szabályt fogalmazza meg: a munkaviszony melletti törvényi vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:
a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. (14.§/3/)
Az adózókra terhelt bizonyítási kötelezettség tehát egy szigorú szabály – ugyanakkor a kata törvény 14.§/3/ bekezdés idézett a-f) pontjai, és az a szabály, hogy ezek közül legalább kettő fennállását kell (csak) bizonyítani, kellő rugalmasságot, és gyakorlati alkalmazhatóságot ad a törvénynek. Ki kell emelni, hogy az a-f) pontok között bizonyító erő tekintetében nincs rangsor, mindegyik egyenrangú – bármelyik kettővel teljesíthető a bizonyítási kötelezettség – akkor is, ha a további négy feltétel fennállása nem állapítható meg. Nincsenek elsődleges és másodlagos szempontok – mind a 6 szempont egyenrangú – és közülük bármely kettő – bármilyen csoportosításban elégséges a bizonyítási kötelezettség teljesítéséhez.
Ugyanakkor az a-f) pontok között van különbség a bizonyítási kötelezettség gyakorlati teljesíthetősége, a feltételek valós megállapíthatósága – azaz a bizonyíthatóság foka vonatkozásában. A legtisztábban a b) pont szerint feltétel – az 50%-os bevételi arány bizonyítható, ez mondhatni objektív feltétel, vagy fennáll, vagy nem áll fenn, nem kell hozzá a bizonyítékot mérlegelni, csak értékelni és megállapítani. A b) pont megállapíthatósága esetén már nem okozhat nehézséget egy további feltétel bizonyítása.
A probléma és a kockázat abból ered, hogy a b) pont az esetek egy jelentős részében nem teljesül. Ezesetben is lehetséges a bizonyítás, csak nehezebb. A b) pont hiányában is tisztának látszanak az a) d) és e) pontok – abban az értelemben, hogy a bizonyítási kötelezettség tisztán teljesíthetőnek látszik, a bizonyítás eredménye kevésbé függ az adóhatóság mérlegelő tevékenységétől. A c./ és az f./ pontok – tehát a tevékenység végzésének önálló módja és rendje nem sorolható a tisztán – csont nélkül – bizonyítható feltételek közé. Ez nagyban függ a tevékenység jellegétől, és itt lehet a legnagyobb szerepe, befolyása az adóhatósági jogalkalmazásnak. És ebben a körben nem könnyíti a helyzetet a polgári jogi szabályozás sem, hiszen mind a megbízás, mind a vállalkozás polgári jogi szabályai szerint a megbízó / megrendelő széles körű utasítási joggal rendelkezik, amelyben nehéz elhatárolni a kata követelményeket. Az kedvező a törvényben, hogy bármely kettő feltétel fennállásának bizonyítása megdönti a vélelmet – ugyanakkor a b) pont kiesése esetén már nem mindegy, hogy melyek azok a feltételek, amelyek bizonyítanak és melyek azok, amelyek nem.
A törvény által a fentiek szerint meghatározott bizonyítási kötelezettségben van jelentősége a felek konkrét szerződésének. 1 millió forint feletti értékű számlakapcsolat esetén a konkrét szerződéssel szemben az a követelmény, hogy az adózói bizonyítási kötelezettség teljesítésének egyik önálló és alkalmas eszköze legyen. 1 millió forint értékhatár alatt pedig a szerződésnek védelmet kell adnia a jogviszony munkaviszonnyá minősítése és következményei ellen.