2013-tól megkülönböztethetünk hagyományos értelemben vett, elektronikus aláírással ellátott vagy EDI rendszerben előállított és továbbított számlákat, ezeket hívjuk röviden ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT ÉS TOVÁBBÍTOTT SZÁMLÁKNAK, s ezek alkalmazásához külön program és a másik fél egyértelmű beleegyezése szükséges. Az ilyen számlák megőrzése csak elektronikus formájukban hiteles.
Ettől elkülönülten kell kezelnünk azt az új lehetőséget, miszerint a számlákat elektronikus úton (e-mailen keresztül) is továbbíthatjuk immár, mivel a számlának már nem kötelező eleme a példányszám (eredeti, másolat stb.) feltüntetése. (Azaz nem kell az eredeti példányt postai úton eljuttatni a címzetthez. Aláírás már korábban sem volt kötelező a számlákon.)
Ezt a megoldást csak ELEKTRONIKUS ÚTON TÖRTÉNŐ SZÁMLA TOVÁBBÍTÁSNAK nevezhetjük. Ez az eljárás az előzővel szemben azt eredményezi, hogy a kiállított, kapott számlát továbbra is papír alapon kell megőrizni, így a vevőt tájékoztatni köteles arról, hogy a számlát ki kell nyomtatnia, de nem szükséges az ő beleegyezése. Javasolt az első számla kiküldése előtt egy rövid tájékoztató levél a befogadónak. Természetesen a saját könyvelési példányát úgyszintén ki kell nyomtatnia, hisz ebben az esetben a számla kizárólag nyomtatott formában hiteles.
Mindkét megoldás az vállalkozás saját döntése, költségeket és forgalmat figyelembe véve. Bejelenteni azt hatóságok felé nem kell. Értelemszerűen az elektronikus úton előállított és továbbított számlázó rendszerek drágább és bonyolultabb eljárást jelentenek, míg az elektronikus úton továbbított számlák előállítása viszonylag egyszerűen megoldható.