Év eleji bér-és munkaügyi változásokat taglaló, 5 alkalmas továbbképzésen vesz részt kolléganőnk, Szolvik Éva, ahol az előadók a NAV és az OEP ellenőreit is oktatják. Így első kézből tudhatjuk meg, hogy melyek az ellenőrzések kiemelt területei és nyilván azt is, hogy hogyan lehet az adó- és társadalombiztosítási ellenőrök kutakodásait szabályszerű iratokkal és bizonylatokkal kielégíteni. A legutóbbi továbbképzésen maga az előadó lepődött meg a legjobban azon, hogy nem vettek észre – és így persze nem is oktattak az ellenőröknek sem - egy olyan törvényi joghézagot, ami sok céget veszélyeztet és a másik oldalon meg nagy bevételeket (adóhiány, bírság, késedelmi kamat) eredményezhet. Az ellenőri oktatásból ezeket nem hagyhatják ugyan ki, de egy pár hetes-hónapos előnyhöz talán juthatunk és így időben megtett önellenőrzésekkel elejét vehetjük a bajnak.
A problémát okozó joghézag kicsi és speciális, így nagyon nehéz észrevenni. A lényege ott kezdődik, hogy ha egy társas vállalkozás tulajdonosa annak ügyvezetője is lesz, a törvény szerint ezzel az ügyvezetéssel már munkát végez a cége érdekében, így biztosítottá válik, azaz ha nem is kap az ügyvezetésért díjazást, a törvényi minimum szint kell fizetnie. Ez eddig is így volt, nincs is ezzel semmilyen probléma, ha ez így is maradna, azaz a tulajdonos CSAK ügyvezetne. De ha a tulajdonos elkezd dogozni is, azaz bevételt termelni a saját cégének, akkor a bevételszerzéssel is biztosítottá válik, azaz ha nem is kap ezért díjazást, a törvényi minimumszint alapul vételével járulékot kell fizetnie. Vagyis egy cégtől egy tulajdonos kétféle tevékenysége (ügyvezetés és dolgozás) után kétszeres járulékot fizet? IGEN, mert a törvény a dupla járulékoltatást csak külön kifizetők (egymástól eltérő vállalkozások) esetében rendeli elkerülni, az azonostól nem !!!!
A probléma akkor ál fenn, ha az ügyvezetés és a dolgozás időpontja egymástól legalább egy napnyira eltér. Ez pedig szinte minden Kft. esetében így van, vagyis a Kft-ék a veszélyeztetettek a dupla járulékoltatás ügyében. A Kft. ugyanis a bejegyzése napján jön létre, azaz az ügyvezető ettől a naptól ügyvezet, vagyis biztosított. Mire elintézi az engedélyeit, megköti a szerződéseket és elkezd bevételt termelni, azaz dolgozni a saját cégében, nem egyszer hetek, vagy hónapok telnek el. Miután elkezd dolgozni, beáll a dupla járulékfizetés….
Az egyéni vállalkozók és a betéti (közkereseti) társaságok ebben a dupla járulékoltatás ügyben azért nem érintettek, mert az egyéni vállalkozó és beltag egyaránt személyes munkavégzésre kötelezett – szemben a Kft. tulajdonosával, akinek főszabályként csak a törzsbetétet / törzstőkét kell a cége rendelkezésére bocsátania, a tudását, szakértelmét, munkavégzését nem, ezeket csak lehet – így az egyéni vállalkozó és a beltag esetében a vállalkozás képviselete (ügyvezetés) és a bevételszerző tevékenységre (dolgozás) való kötelezettség egyszerre, egy időpillanatban jön létre. Ha egy időpillanatban jön létre, akkor nem állhat fenn az az esett, hogy elkülönülve kellene ezen tevékenységek után járulékot fizetni.
A leírtak alapján látható, hogy ebben az ügyben csak a Kft-ék érintettek, tehát velük kell foglalkozni és mielőbb megtalálni a védhető megoldást. A Kft-ék közül különösen kiszolgáltatott helyzetben az egyszemélyes Kft-ék vannak, mert az ő esetükben a
legegyértelműbb, hogy elválik egymástól az ügyvezetővé válás és a dolgozás megkezdésének időpontja.
A probléma megoldása kolléganőnk ötlete alapján jogszerűen és sikeresen az lehet, ha minden Kft. tulajdonosa, akár egy-, akár többszemélyes cégről is legyen szó, 2012. január 1. napjától – az újonnan létrejövő cégek a megalakulásuk napjától – munkaviszony keretében végzik mind a két tevékenységüket, azaz az ügyvezetést és a bevételszerző tevékenységet is.
A munkaviszony főállás lenne, azaz heti 40 óra, amely munkaidőből a bevételszerző tevékenység ideje annyi, amennyi az Ántsz-engedélyben szerepel, mondjuk területi ellátási kötelezettséges alapellátás esetén heti 30 óra, magánrendelés esetét az engedélyben szereplő óraszám, ha mindkettőt végzi, a kettő ideje összesen, míg az ügyvezetésre, amelyre nem kell hatósági engedély, a fennmaradó munkaidő maradna a 40-ből. Ha ennél több a munkaidő, vagy hétvége, ünnepnap is benne van, akkor a tulajdonos saját magának túlmunka díjazást fog fizetni a Munka törvénykönyve rendelkezései szerint. Ez így szabályos és azért nem kell tartani az ellenőröktől, bírságolástól, mert a munkaszerződéssel egy időpillanatban jön létre a két munkakör, az ügyvezetés és a dolgozás, azaz mint a Bt-éknél és az egyéni vállalkozásnál, vagyis nincsen egymástól elkülönülő két jogviszony (ügyvezető és dolgozó), hanem csak egy van, a munkaviszony, amely alapján egy díjazás és egy járulék fizetendő.
Irodánk ez alapján megkezdi 2012. január 1. napjára visszamenőleg (azért 2012. január 1-től mert a szocho-törvény 2012. január 1. napjától hatályos és a joghézag ebben a törvényben található) önellenőrzéssel valamennyi Kft. esetében a munkaviszony létrehozását és bejelentését. A munkaviszony alapján a munkabér minden esetben meg fog egyezni a korábbi vállalkozói kivét összegével. A munkaviszony alapján fizetendő járulék összege azonban kevesebb, mint ha vállalkozói kivét után lenne az fizetendő, így mondjuk egy havi 150 ezer forintos munkabér a Kft-nek olcsóbb, mint havi 150 ezer forint vállalkozói kifizetés a tulajdonos(ok)nak. Így a 24 havi önellenőrzést követően a Kft-ék többlettel fognak rendelkezni az adófolyószámláikon, azaz ez az önellenőrzéssel történő jogviszony rendezés nem kerül külön kiadásba egyetlen Kft-nek sem, sőt, többletet generálunk az adóhatóság felé. A többlet nagysága vállalkozásonként eltérő lesz, mint ahogy a havi járulékfizetések is eltérnek és egyediek.
Javasoljuk ennek a többletnek az adófolyószámlán hagyását és majd lassan, hónapok során történő elfogyasztását rendre kevesebb járulék befizetéssel.
Az ügylet egyetlen kockázata, hogy a jogszabály szerint a munkaviszony létrejöttét legkésőbb a munkaviszony kezdetéig be kell jelenteni. Ha most történik egy 2012. január 1-vel történő munkaviszony bejelentés, az adóhatóság esetleg mulasztási bírságot szabhat ki a Kft-vel szemben, de ez a mulasztási bírság az önellenőrzéssel generált járuléktöbblettel kifizethető. Azaz a legrosszabb, mulasztási bírságos esetben sem kell befizetésre számítani. Ha pedig nem kerül sor bírságolásra, a biztosítási jogviszony rendezése még pénzügyi többletet is eredményez az adófolyószámlán.
Dr. Sztrilich András ügyvéd