A Praxistörvény 3. § (8) bekezdéses kimondja, hogy a praxisjoggal rendelkező háziorvos (ideértve a gyermekorvost és a fogorvost is) és az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzat közötti feladat-ellátási szerződés 2013. január 1-től legalább az alábbiakat kell, hogy tartalmazza és miután senki nem szeretne az év végén dolgozni, igyekeznek a szerződéseket mielőbb, még Karácsony előtt megkötni. A törvényben nem szerepel, hogy mi a szankciója annak, ha ezek a pontok nem kerülnek 2013. január 1-től be a szerződésekbe? Az biztos, hogy a változtatás elmaradása esetén a régi szerződés nem szűnik meg, nem válik hatálytalanná, az Ántsz engedély sem szűnik meg, azt nem vonják vissza és természetesen a finanszírozási szerződés sem szűnik meg, mert a törvényi változtatás ezt nem is érinti, csak és kizárólag az önkormányzati szerződés tartalmának egy részéről beszél. A szankció elmaradása nyilvánvalóan leginkább azzal magyarázható, hogy ha valamelyik fél vagy nem akar, vagy nem tud megegyezni, az ne jelentse a lakossági ellátás leállását és a finanszírozás megszűnését. Az önkormányzati döntések amúgy sem a gyorsaságról, rugalmasságról szólnak, a változtatásokat a képviselő testület elé kell vinni és az nem biztos, hogy januárig sikerül, de azért erre törekednie kellene mindkét félnek.
Hátha van az ismeretségi / családi / baráti körében olyan háziorvos, aki területi ellátási kötelezettség nélkül dolgozik OEP-finanszírozással. Ilyen csak náluk lehetséges, fogorvosnak, más alapellátónak nem.
a) 2012-ben az okmányirodai és a cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelemmel egyidejűleg kérelmüket előterjesztők (tevékenységüket év közben kezdők) esetében a nyilatkozat adatai elektronikus úton – az ún. egyablakos rendszeren keresztül – érkeznek meg az állami adóhatósághoz;
„A kicsi szép” (The small is beautiful) elméletével új irányt mutatott a gazdasági szereplők és a gazdaságot irányítók számára az 1973-as olajárrobbanást követő világgazdasági válság idején E.F. Schumacher brit közgazdász. A kicsiség dicsérete akkoriban az energiafaló nagyvállalatokkal szemben a szerényebb gazdálkodási körülmények között működő kisvállalkozásokat tette a figyelem központjába, míg a kicsiség előnyeit ma a gazdaságpolitikában a kisvállalkozásokra vonatkozó két új adónem (kisadózók tételes adózása, KATA és a kisvállalati adó, KIVA) kidolgozása és jövőre történő bevezetése is erősítheti.
