Az átalakuló szabályozások olyan változásokat eredményeznek, hogy a korábbiakhoz képest egyre több ellátás (szociális, családtámogatási, társadalombiztosítási) mellett egyáltalán nem vagy csak korlátozott mértékben szabad keresőtevékenységet folytatni. Gyakori kérdés, hogy az adott jogszabály alkalmazásában mit kell keresőtevékenységnek tekinteni, illetve milyen jövedelmek számítanak bele a kereseti korlátba.  

 
1)      Amennyiben az adóalany 1 millió forint alatti összeg visszaigénylését szerepelteti a bevallásában, akkor a kiutálásra 30 napon belül kell sort keríteni a hatóságnak, feltéve, hogy az adóalany minden olyan számláját teljes körűen kifizetette a bevallás benyújtásáig, amelyre adólevonási jogot alapított az adott bevallásban.

Amennyiben új alkalmazottat kívánna fölvenni, vagy Ön akar munkaviszonyban elhelyezkedni, illetve azt felmondani szeretné, a munkaszerződések megkötése, illetve felmondása körében közterhet (adót) spórolhat, ha azok az aktusok az adott hónap első, vagy utolsó naptári napjaira esnek.


A „hogyan keressünk sokat olcsón legálisan” kérdéskörben itt egy újabb lehetőség: a természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony.

Ez deklaráltan adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásnak minősül.


Rokonsági és egyéb körben is előfordulhat, hogy idős, demens, vagy más módon (játékszenvedély, kóros vásárlási szenvedély, stb.) felügyeletet igénylő személy döntéseire és vagyonára a családnak ráhatása lehessen. Erre alkalmas jogi eszköz a gondnokság alá helyezés.